2010. december 27., hétfő

A köd...

Máskor csupa szépet és jót szoktam ilyenkor érzeni, de az idei ünnepeket eléggé beárnyékolta köd. Amikor szerdán először láttuk , hogy mekkora köd van azon kacarásztunk rá lehetne akasztani a fejszénket, mert kérem szépen nekünk van fejszénk, mivel fával fűtünk...vagy akármi mást, a kardunkat mondjuk.Csütörtök reggelre már tudtam a köd nem vicces, esküdt ellenségem lappang benne...sajnos előkerült a Spiropent, az és Ventolin, és a Rectodelt azaz minden amit legkevésbé sem szeretek belegyömöszölni a gyerekeimbe, amikor pedig mézeskalács gyömöszölés ideje lenne..annyira vártuk, és annyira szép adventi időket éltünk át, szóval rossz volt nézni hogy egy este alatt hogyan változott az adventi asztalkánk gyógyszeres szekrénnyé...Ábelen vörös foltok is megjelentek, és apró kiütések, azért is a ködöt okoltam, ezt a alattomos szürke gézengúzt, aztán kiderült , hogy anyunál játszás közben elbújtak az ágy alá, ami suttyomban bepenészedett...és sajnos Ábel a penészre a leginkább allergiás (meg sok minden másra, a porra, a állatokra, és bizonyos kajákra-a köddel eddig nem számoltam)
Ma a doktornő azt javasolta hogy estleg a tejmenetes értendre egy időre visszatérhetnénk, ami eléggé rémisztően hangzik.Ezt csak suttyomban teszem hozzá, hogy nem, nem azt csak a végső esetben.Ma volt az első napunk hogy nem fulladt annyira..szóval jövünk kifele, remélem.
Kicsit kesernyésen írom ezt leszámítva minden jól sikerült..de hogyan lehetne ezt leszámitani?

2010. december 21., kedd

Jókívánság....

Mindenkinek Áldott Békés Karácsonyt kívánunk!
.....

Én felkelék , jó regvel hajnalba
Én felkelék jó regvel hajnalba

Kimosdódám minden bűneimből,
Kimosdódám minden bűneimből.

Kimenék én ajtóm eleibe,
Feltekinték nagy magos mennyekbe

Nyitva látám mennyország kapuját,
S azon belül egy rengő bölcsőcskét.

Abba fekszik vala az Úr Jézus
Ül mellette asszony Úr Mária

A lábával rengetgeti vala,
S a szájával fúdogálja vala.

Aludj, aludj Istennek báránya
Szeretetből jöttél a világra.

2010. december 12., vasárnap

Senkiföldje: Eső




Ma esős nap volt..elolvasztotta a szép havunkat.
Pont ilyen szomorkás hangulatom lett mint ez a dal...
..de nem baj, jön még hó, és továbbra is nagyon várjuk a Karácsonyt.

2010. december 9., csütörtök

Gombaházikó




Elhatároztam, hogy készítek egy ilyen házikót.
Mert olyan pofoneccerű.
Na, emberek aki eztet elhiszi, szamrabb a lónál, hogy egy klasszikust idézzek.
Biztos van valami trükk,amit én nem értek meg.
De vajon mi lehet az????

A gombaházikó

2010. december 7., kedd

Diafilmek

Mostanában bevezettem a fekte pont piros pont rendszert.
Nagyon helytelen zúgnák kórusban a tudományokban jártasok, de én egy kicsit besokalltam attól, hogy a tetteknek nincs következménye.Kivéve az anyai harag zúdulását, amely olyan mint a tavaszi zápor, könnyen jön, könnyen megy, tehát, nincs a tetteknek következménye ha mondom.Pofozkodni nem szoktam, nem a stílusom, kiabálni csak ritkán, de akkor hangosan, és olyan személy vagyok akinek személyes erélye a nulla alá tendál...Ezért elhatároztam , lesz bünti.Mégpedig mesenézés megvonás , mert a sok dvd-zés már a bögyömben volt úgyis.Igaz, hogy mi meghatározott időbe nézünk mesét, reggel ébredés után, és este lefekvés előtt, elkerülve a "nézzünk mesét, úgy unatkozom,"és hasonló nyivogásokat napjában többször. ...így csak vállat vonok, persze nézünk, majd este, ha itt a mese idő.
A bünti viszont ezt az időt nyeste meg, mégpedig alaposan, egy hétig, semmi tévézés.
Hamar rájöttem, ez nekem tök nagy öngól volt, oda a reggeli tíz perc zuhany smink idő, helyette Grimmel kezdjük a napot, oda az esti tökre kész vagyok, hagyjatok békén idő, előkerült a diavatítő...én már alig vártam hogy letejen a hét..:)
Ma meglepő dolog történt, Ábel azt mondta esti mese időben :
ma diázunk, nem? ..
de , gondoltam nyűgösen, fáj a torkom, és fejem, ma nincs kedvem olvasni...
jaj anya, ma én olvasom!
Befűztük a Bűvös tükröt.Azt mindenki szereti.Ábel tekerte a diavetítőt, és szóról szóra, nagy áléléssel "olvasta" a kockákat.Én meg csak lestem.És kíméltem a hangomat.

2010. december 6., hétfő

Apokrif




Feltettem egy nem népzenei ihletésű Senkiföldje dalt is, akinek tetszik van több is a you tube-on. -és persze ha már itt tartunk, december 29-én koncert, Bándon, Rock Ranch-en!

2010. december 3., péntek

Adventi naptár

Varrtam egy szuper adventi napptárt még tavaly , miután meggyőzödtem , hogy ehhez nem kell extrém kézügyesség és varrni tudás, csak pár ráérős este.Na ez az amiből tavaly lényegesen több volt nekem, illetve mostanság is lennének szabad esték csak egyszerűen én dőlök ki.(Előbb néha mint a gyerekeim.Most persze felmerül bennetek, hogyan oldom én ezt meg, ők öltözetnek pizsamába és még esti mesét is olvasnak???..és megmossák a fogam? ..hát nem egészen,pizsamába öltözünk közösen, olvasok egy rövid mesét, befekszem az ágyamba, és közlöm velük innentől apátokhoz lehet fordulni az esetleges óhajokkal, mert én most, mindenki láthatja alszom...és valóban alszom is.Sajnos.)Tehát nem varrok.De a naptár eláll, és vártva várta , hogy ismét elővegyem, és megtöltsem finomságokkal.
Amit rögvest meg is tettem, mert eltekintve a szakmai szempontoktól, bizony az én gyerekeim ehetnek édességet.Vagyis napjában egyszer belefér.
Volt nagy öröm mikor megpillantották, a szobájukban , aztán szépen megbeszéltük , hogy minden napra egy kis zsák dukál, ettek belőle, és mindenki ugrált örömében, ahogy a kedvenc Anna, Peti és Gergő-ben tesznek a főszereplők, ha öröm éri őket.
Csakhogy:
Másnap feltűnt a gyermekek feletébb étvágytalanok vacsorakor, és tologatják a tányért jobbról balra, ami nem jellemző mostanság rájuk.Mi a fene lehet , gondoltam én , biztos valami hasmenős vírus készülődik...míg lefekvés után rápillantottam az adventi naptárra.
Szinte az összes zsák üres volt.Befalatozták.
Aztán eszmbe jutott Ádám, Éva és az almafa esete.
..mert amit az ember elérhet, azt előbb utóbb el is éri.
Minden oktató célzat nélkül, az adventi naptár átköltözött az én hálószobámba, jó magasra ahol a kis kezek nem érik el, persze, valaki, hogy-hogy nem újratöltötte a zsákokat.

2010. november 19., péntek

Ajándék

Mert mostanság lesz a nevem napja, ez alkalommal előre kértem az ajándékomat.

Tegnap este a Diesel klubban volt Anathema koncert. (Ó!)

Annyira régóta készülök rá, az ó erre vonatkozik, pont, mert egyetemista koromban ha jöttek,nem volt rá pénzem, utána öt esztendeig valakit épp szoptattam(na jó csak négy,tavaly viszont ők nem jötek) most viszont majd kiugrottam a bőrömből mikor megláttam, hogy lesz,és még a névnapomra is hivatkozhatok,tehát semmi akadály.

..és délutánra Kincső belázasodott tehát ..tehát ha elmegyek szar anyukának fogom magam érzeni hogy mulatok miközben a lázas gyermekemre bébiszitter vigyáz,ha nem megyek el, akkor buktam az igen drága jegyet,amit nem minden nap engedek meg magamnak és amit előző este megvettem előre gondolván hogy ugyan mi jöhet közbe.

..sokszor milyen nehéz dönteni!

2010. november 9., kedd

sütis nap

ezzel mst nem a Napra utalok, amit ma nem láttam, hanem arra,hogy vannak ilyen magamatbehozom napjaim.
Amikor nagy dózisban minden elmaradt dolgot meg akarok csinálni.

azaz: beszélgessünk a pasinkkal, készítsünk neki ebédet, odjuk meg leki gondjainakat és tartsunk önvizsgálatot, menjünk nőgyógyászhoz, laborba, homeopátiás szakemberhez, vagy tudomisén, fogorvoshoz!, az fontos, de a gyerekekért is odaérjünk az oviba, és közben, a postára is nézzünk be csekket befizetni, meg a turkálóba,hátha taláunk a gyereknek valami téli holmit, és persze évek óta nem tornáztam , jaj,ma fogom elkezdeni, és a hajamat is meg akarom festeni, két hónapja ott áll a hajfesték, meg mikor is sütöttem utoljára? te jó ég, nagyon régen..szóval akkor midjárt kétféle sütit is azonnal, sósat és édest...

szóval vannak ilyen napok.
amibe annyi minden belefér.
csak azt tudnám , hogy mit csinálok máskor amikor mindezekre nincs időm????

2010. november 6., szombat

Senkiföldje


Kedves blogolvasók, íme egy Senkiföldje dal, amire lehet most szavazni a Facebook-on. Pontosabban van egy pályázat amelybe tovább juthat a Senkiföldje ha elegendő szavazatot összegyűjt.Szóval hajrá, lehet szavazni!
http://www.facebook.com/nomadetel?v=app_2392950137#!/video/video.php?v=455334529930


2010. október 19., kedd

Otthonról hazafele


Rég terveztem ezt a bejegyzést, és most úgy döntöttem nem hagyom hogy olyan a túltervezett kategória gödrében tovább dagonyázzon, előrántom, leporolom,és útjára indítom.


Volt némi elintéznivalóm az örökölt házammal kapcsolatban otthon, Erdélyben.Nagyon zavaros és számomra bonyolult elintéznivaló volt, amit másfél éve kitartóan ,és kevésbé kiatartóan intézek -halogatok- intézek -halogatok.Ezzel a rimussal , ugyebár.Mert most nincs pézem, a repülő drága, nincs hol aludnom és emígyen bővíthető a kifogások listája.Én nagy bővítő vagyok ..Most minden összejött, olcsó volt a repülő és volt pénzem is,sőt egy ismerős igent mondott mikor az alvás kérdést felvettem neki.Már nem tudtam mást kitalálni, így hazamentem.Egy apróságról megfeledkeztem, megkérdezni az ismerős pontos címét,ez a jártam nála egysze gyerekkoromban kategória, azt eredményezte , hogy nem találtam meg a házát.

Így kerestem egy hotelt, mert az éjszakák hűvösek manapság, és akkor még nem is tudtam mennyire! Ncs elég ideges volt , mert a hotel drága, de aztán mikor belátta, hogy legális körülmények között tölthet néhány pásztorórát velem, akkor mindjárt gálánsan fizettett.

A pasikat sokmindenről meg lehet győzni, de erről majd máskor.

Másnap aztán eljutottam a közjegyzőhöz, aki mosolyogva, sok pénzért megírta a hagyatékot, majd megkérdezte: Van-e itt rokonom, ismerősöm, bárki aki nekem ezt két hét múlva bejegyzi a földhivatalban? Biztos ez egy rutin kérdés, engem viszont mélyen érintett.Minden iróniámat félretéve, a válasz , nem, nincs.Nincs.Nem ismerek senkit, nem élnek rokonaim , vagy ha igen nem tartom velük akapcsolatot, nincsenek barátaim itt, akikre számíthatnék.

Holtelben alszom, és egyedül vagyok : itthon.

Az egyetlen hely ahova a viszontlátás örömével lépek , az a temető.Kitisztítom a szedret, meglocsolom a virágot.Hoztam gyertyát, az unokáktól, a dédunokáktól, az ükunokáktól.Meg vettem én is egy párát a közeli ABC-ben.Virágot is.Hát örülök , hogy itt jártam.Gyakrabban kéne jönnöm , ugye.?

Reggel kinézetm egy vonatot Ratosnyára, több éjszakát nem vesz be sem a gyomrom sem a pénztárcám hotelben.Inkább egy éjszaka a hidegben, gondoltam nagyon lekesen és naivan.Ncs mosolygott a bajsza altt, te, hideg lesz odakint.A vonat pesze késve indul, és nem megy Ratosnyáig ,Dédától stoppolni kellett.

Sokat álmodoztam arról , hogy hazajövök.Hogy nézem a vizet.Hogy újra, és újra gyerek vagyok itt.Mennyire vágytam asszimilálódni, eggyé lenni a hegyekkel.Ha itt voltam ,szégyelltem városinak lenni, szerettem vona ha én is ...tudomisén, ide születek.Vásárhelyen sose éreztem magam biztonságban , itt a hegyek között igen.Itt megvan a viszontlátás százszázalékos öröme.

Az éjszaka valóban fantasztikus volt, egyben fantsztikusan hideg.Reggel arra ébredtem hogy deres a fű. Vááááá.Akkor most hazamehetnénk, mondtam Ncs-nek miközeben az éjjeli tábortüz maradékain próbáltam kávét főzni.Haza bizony,és kiálltunk stoppolni.

Gyűrött volt arcomon a hajnal.A hegyek felett szürke csomóban lógott a tél.Mostmár tudom, hogy idegen vagyok itt, turista.Megbékéltem vele, és elfogadtam.Van itt egy házam és volt itt egy hazám.De akarom ezt a házat, a deres hajnalt, és akarom ennek hazának minden emléket, azokat amik édesek, és azokat amelyek keserűbbek.Mert belém íródtak,és hozzám tartoznak, hónapokig úsznak felém álmaimban a szürke fellegek, és hívnak , hívogatnak vissza.


Itthon a cserépkálya mellett, Ncs szomororúan nézi a tüzet.

Mi van ember, mit szomorkodsz.

Á csak a házra gondoltam, én már mennék újra.Ha most elindulnánk hajnalra már ott is lennénk.

Egy két napra is megéri lemmeni.Nem?

Lopva felé nézek.Egészen elkerekednek a szemei, látja a házat, a kertet, a hegyet ami felé magasodik.

Ez egy ragályos betegség, és ...vigyorgok magamban.

Hajnalra... bizony, mire jó deres lesz a fű.




2010. október 17., vasárnap

Zóna


Ki ne kívánkozna oda ahol legtitkosabb vágyai teljesülnek? A legtitkosabbak. A legegyszerűbbek.
Így hát, úgy látszik nem hiába látogattam a zónába, Ncs nevű sztalkeremmel, gyorsan teljesítette egy régi vágyamat , elvitt Quimby koncertre.
..és megszervezte hogy a gyermekink a szomszédban töltsék az éjszakát , pizsama partin alcímen...azaz összejöhettett vona a zavartalan kettesben töltöttt éjszaka, ha a éjszaka közepén Ábel se szó se beszéd meg nem jelenik.Édes volt mert becsengetett, anya szomjas vagyok, és gondoltam haazjövök kérek egy pohár vizet.:)
..azért így sem panaszkodhatom...


2010. október 10., vasárnap

Kedves Naplóm!

Kedves Naplóm!

..én , ma és általában , állíthatom, a dolgok sokszor azért haladnak a rossz irányba, hogy kibilléntsék az embert abból se itt se ott, se így se úgy fásultságból, amibe akkor kerül, ha aminden a legjobb irányba halad...
..tehát ha az gondolnád, szegény Apridinka, de meg van csúszva mostanában, hovatovább, ha ez ilyeneket ír, akkor biztos le fogja vetni magát arról a bizonyos elhíresült völgyhídról, bizony , kedves naplóm tévedsz.
..én ugyanis félek a magasságtól, a cselekedeteimet , mérleg lévén ,gondosan mérleglem,most pedig arra jutottam, hogy egy hosszú hideg éjszaka után vagy kisüt a Nap, vagy az ember benéz a kocsmába és iszik egy felest.Eseteg kettőt.
..no persze, a fecskék ettől még nem jönnek vissza, de a hosszú hallgatás után , egy foghiányos félmosoly kivillan és mindjárt növekedni kezd a nappalok középhőmérséklete.
..megváltozni ennyi idősen nem fogok igaz, a változás ajándék, de fütyörészve megállapítom , ma nem indul vonat arra amerre én mennék.
Sebaj , akkor talán felvesz valaki, ha kiállok stoppolni.

Tehát ne aggódj ,Kedves Naplóm.Mert:Én Jól Vagyok.

2010. október 4., hétfő

Ugyebár

..ott álltunk egymás mellett a konyhában...amelynek ablakán még a húsvéti dekorációt fedi az elszürkült függöny...de milyen jó hogy ott lóg, hiszen senki nem lát be kintről, hogyan élnek a bentiek, hogyan törlik fel mosogatóronyggyal a kiborított kakaót, hogyan kiáltanak rá a középsőre mikor asztalra rakja a lábát, hogyan dícsérik meg a nagyot milyen szép királylányt rajzolt megint ...és most minket sem látnak, ahogy ott állunk, és beszélgetünk,ha lenne homkóránk lassabban peregnének benne a szemek, mint az utólsó pillanatban azok a bizonyos képkockák..

milyen nagy kegy harminc évesen újra kislánynak lenni egy rövid időre ,gondolom én, harminc évesen, felelőtlennek, és álmodozónak, rácsodálkozónak, és gondtalannak.Gyerekkoromban éreztem ezt amíg a vonatablakból néztem az elsuhanó tájat..

Az ember nem lehet mindig egyedül.

Pedig tudom hogy néhány nap múlva lekerül a függöny, és a húsvéti dekoráció, dobozokba kerülnek a játékok, és üresen várják majd a falak az új lakókat.Én pedig maradok.

..s végülis, gondolom mikor mikor megérzem hazafelé a hajnali szelet az arcomon, hiszen végülis, megszoktam én már az egyedüllétet...ugyebár.

2010. október 2., szombat

Látkép Odabentről



Kosztolányi:Őszi Reggeli

Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez, részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek nekem.

2010. szeptember 28., kedd

Nehézségek, szülinap, elmúlás, ovi

Mostmár nemcsak egy hároméves gyermekem van hanem két ovis is!

El sem hiszem.

Szinte dagadtam a büszkeségtől mikor bekísértem aBárányka csoportba, és akkor pláné amikor magától be is sétált.Ésonnan nem jött ki, kint unatkoztam a folyosón.

Ovis a lányom.

Aztán közbejött egy két dolog.Egy jó kis köhogős ledöntött minket a lábunkról, Kincsőt kapásból, ugyhogy három nap után végetért az idill, és otthon lábadoztunk.Két hetet. Ahogy illik.

Na, tegnap újjult erővel nekifutottunk.Éljen vére ovi! ..és futott be a csoportszobába.Reggel.Délben apa ment értük, és azzal jöttek haza , hogy ő többet nem megy.Holnap? Soha.Ma reggel azért , egyedül kapta fel a cipőjét, és repült befele.Dél körül hívtak hogy vigyem haza mert teljesen kivan , egész nap visított.

Vajon miért lehet ez.Annyira lekes volt! Túl hirtelen érte?
Eh.
Az is közrejátszik , hogy hétvégén váratlanul elhunyt keresztapám, akit a gyerekek is ismertek és szerettek, sőt nemrég voltunk náluk vendégsében. Mennyiszer töltöttem náluk a nyarat, hányszor vittek magukkal kirándulni, utazgatni! Olyan vidám, higgadt pasi volt, nagyon szerettem! Hát ez van részemről, és Kincső biztos érzi rajtam a levertségemet, a készülődést a temetésre, és azt hogy őket nem visszük magunkkal mert egy napra Erdélybe utazni két picivel nem túl szerencsés...maga a ceremónia , hosszú ideig csendben lenni..eh, szóval nem nekik való, most még, és tudja hogy itthon kell hagynom .

2010. szeptember 10., péntek

Nem csak úgy nagyvonalakban Ábelről



Ábel: kis szülinaposunk.

Sokat változott.Tudja vannak játékszabályok, amiket be kéne tartani.

Ettől függetlenül nem mindig tartja be őket.

A idéznem kéne ez jut eszembe róla:

"Most puska a vállamon, a lovam felnyerít, esténként eszem meg a kihűlt reggelit,szeretem a nőket, de ők engem jobban, az egyelten forradalmár vagyok a városban."

Nem baj, ezért szeretjük.:)
(zárójelben megjegyzem sokat javult a kapcsolatunk.Sokkal kezelhetőbb, sokkal kiszámíthatóbb, és sokkal intelektuálisabb.A ragszkodását is jobban kimutatja-szavakkal is akár, most félek, most odaülök hozzád, most rosszul érzem magam gyere anya vígasztalj meg,hiányoztam, mert nekem hiányoztál-és hasonlók.Kevesebb a hiszti, kevesebb a sírás-jobban belőhető most mikor van tényleg oka rá, és mikor akar ezzel engem manipulálni.

Vérlázítóan szemtelen, és kiborítóan formabontó.

Ami részben jó, de most nagyon rááltunk az udavarissági formulák gyakorlására:köszönöm, kérem , légyszives,bocsánat-hogy kicsit társadaalomkomformmá váljunk így ovikezdésre.

Egyébként nyitott, utcán leszólít bárkit, a boltban,büfében szívesen fizet, idegenekkel szívesen kezet fog, bemutkozik.A lányokat nem nézi emberszámba, velük nem fogalakozik(kivéve a három udvarbeli lányt, akikket születése óta ismer) de bármelyik fiúval leáll, nagyobbakkal is és elbeszélget,játékot kezdeményez,kiváncsikodik.

Sokszor van rossz kedve, mert csak, ilyenkor undok és kiállhatalan, de jópár Szűz csillagjegyű pasit ismertem meg lánykoromban , ők is rendelkeztek ezzel a tulajdonsággal,azaz: ha nekem szar hogyan tegyem módszeresen pokollá a környezetem napját.Sajnos ez nem kinőhető.

A köhögés továbbra sem múlik, a mandulaműtét enyhített rajta,de nem sokat.Főleg éjszaka, főleg párás napokon, gyakran órákig,nagyon kétségbeejtő.Az allergiavizsgálat házipor allergiát mutott ki, meg állatszőrt (kutya,cica, nyúl ) ami ugye nincs nekünk, de házipor? Az mindenhol dögivel van! És nem csak szezonban , hanem folyton! Azóta mániákusan porszívózok, de nemcsak én hanem hanem mindenki a családból.Van egy fél órád, kapd elő a porszívót:)

Mindent kimostunk és portalanítottunk, a plüsiket kiszórtam , a függönyöket meg most fogom kitisztítani.Ajánlották a vizes porszívót, és a gyapju ágyneműt , hogy ilyen estben bejöhet.

..és mostmár öt milire emlték a gyógyszerét, szóba jött pulmonológiai vizsgálat,esteleg szteroid adása is.

Sokat agyalok ezen, azon , hogy a gyerek betegségai az anya betegségeinek leképeződései, azon , hogy, mi az ami nálunk gond lehet, és nem igazán látom világosan ezt a kérdést.Azon is gondolkodtam , hogy alternativ utakra lépek, de sajnos én nagyon szkeptikus vagyok, magam is orvos lévén, az ezirányú tevékenységekkel, esteg a homeopátia iránt lennék nyitott,arról sok jót hallottam.Van itt egy sószoba amit szeretnénk kipróbálni, de gondotam, egy pár napot Parajdon tölthenénk mert ott van egy asztmás gyerekenek való sóbánya.A másik út eseteleg a táplálkozásunk megváltoztatása, mivel ő tudott tej fehérje allergiás, a szigorú diétát már elhagytuk, de estleg visszatérhenénk rá, nem hinném , hogy ne lenne összefüggés a két folyamat között.(pedig az a diéta egy nagy büntetés magyar embernek, semmi nem ehető ami a tehénhez kapcsolható, tejtermékek, marhahús, olyan készítmények amiben bármelyik lehet)

Egyéb ötletek?









2010. szeptember 5., vasárnap

Ősz

Az erkélyünkre felfutó vadszőlőn megjelentek az első piros levelek.

Nem szeretem az őszt .

Vagyis csak azt a pillanatot nem, amikor a nyár átvált őszbe.

Az ősz közeledtét nem szeretem, a tudatot, hogy jön...az augusztus nekem mindig sokkal depibb hónap mint a január.

Talán iskoláskoromból maradt vissza ez a szeptember rettegés, ami most párosul azzal , hogy túl vagyunk egy mandulaműtéten, (friss élmény) , előttünk áll egy ovi beszokatatás ami a mandulaműtét miatt most csúszik, és elkezdtem dolgozni az új mukahelyemen.

Amit nagyon élvezek, mert mint sokszor kiderült számomra, nem vagyok alkalmas arra , hogy itthon üljek,szenvedek tőle, én személy szerint, szar nekem, és hiába tudom , hogy a család többi tagjának ez jó, nekem nem jó.

Szeretek kézművekdesni persze, főzni is, itthon pepecselni,élvezem ha nem kell korán kelni, lehet délután aludni, meg este későig kuksolni és gépezni, úgy érzem ebben szétfolynak a napjaim.

Jó egy hétig, kettőig, de hosszú távon nem jó számomra, aminek jó sok tünete van , enyhébbek és kevésbé enyhék.
(fölöslegesnek érzem magam.ezért futok olyan köröket amiket nem kéne, és nem futok olyanokat amiket kéne.)
Pont egy éve , hogy otthagytam a tutiatombiztos munkahelyemet, és visszajöttem Gyesre.Eleinte remek volt, örültem , mennyire jó fej vagyok, aztán persze hiányozni kezdett a munka, a pénz is szó se róla, de az kevésbé,inkább az , hogy legyenek számomra feladatok.Igazából az is feladat, tök nagy feladat , hogy nevelem a gyerekeket, csak annak a sikerélmény része néha később jelentkezik...a nyűg része viszont mindennap, ami sok magánnyal társul.Négy fal közé zárt magánnyal...és néha bizony, erős nosztalgiával gondoltam a csendes rendelőre, ahol csak a fúrók zümmögnek.Sokszor persze vicces volt, és szórakoztató a társaságuk, és remekül teltek a napok.Nem csak panasz van, még szép hogy nem...Mégis.
ez olyan kérdés amin én úgy látszik nem tudok túllépni..ez nálam az örök téma.

Nekem kell valami ami felsegít aztán felrepít...Erről jut eszembe, csütörtökön a vp-i városi művelődési központban (VMK) lesz Senkiföldje koncert! Bárki jöhet , a belépés díjtalan:)

2010. szeptember 4., szombat

Elvágyódás

Mióta Ábel rájött, hogy ezen a világon nem csak Vp. létezik , azóta utazgatna.

Ki nem kérdem én?

Addig , amíg útra kelünk egyszer, efféle diskurzusokkal mulattat engem.

1.
Anyu elviszel PinkFöldre?

Persze simán.Induljunk azonnal.

Most komolyan.

Hol van szerinted Pinkfölde?

Nem Pinkfölde, hanem Pink Föld!Ott van ahol régen kitört a vulkán nem emlészel, és egy várost beborított.Együtt néztük a zezenben.

:) de igen , Pompeinek hívták a várost. Pink Folydnak meg a bácsikat akik énekelnek a vulkánról.

Aki nem hiszi járjon utána. (Live in Pompei)

2.
Észtországról álmodtam.

Tényleg én is!- kontráz rá Ábel.-Jártunk mi ott?

Nem.

Akkor hogy álmodhattál róla.?Különben én jártam ott-mondja nagy komolyan-ott volt az , hogy egy nénit befalaztak élve a várba.Nem emlékszel?

De igen , és aztán mi lett?

Olyan hangosan ordított hogy jöttek a kőművesek és kiszedték, csoda hogy addig bírták a hisztit.

Hehe.Csoda.Még szerencse hogy kifalzták.Különben ha ilyen hely nem vágyom oda.Meg hideg is van ott.

Én szeretem a hideget, mehetünk is, csak felkapok egy sapkát.

3.
é....s akkor Sámson visszatért Gázába.
-Gázba?
-nem Gázába, az egy város.
-Mikor viszel el oda?
-Soha, ott háború van.
-Tudod mi, én kivárom amíg béke lesz.El is kezdem várni...
-Jó kezd csak el, közben úgyis elalszol....

2010. szeptember 2., csütörtök

Itt jártam


Aki szívesen olvas, akármit, és nyitott olyan dolgokra amiket az átlagos fogyasztó nem szívesen olvas, annak ajánlom hogy próbálkozzon ezzel:

Sass Henno: Itt jártam
Silenos Kiadó

A fenti kép magáért beszél, így nem is kommnetelek ....
A könyv elérhető a legjobb cimborám remek fordításában a magyar piacon, és a film is megszerezető , mondjuk tőlem:)

2010. augusztus 17., kedd

Mert már kicsit régen írtam







Írok is, mindjárt.

Mi minden történt velünk nyáron?

Nőttünk.

Barnultunk.

Bölcsebbek lettünk.

És szurtosabbak.

Kilyukadtak a fogaink , a sok fagyitól biztosan, nem meglepő.(Kincsőnek egy, meg nekem is egy)


Elkaptunk valami makacs köhögőst amitől hetek óta ugatunk.

Begyűjtöttünk néhány új szúnyogcsípést, pókcsípést , horzsolást, és egy időpontot mandulaműtétre.(Ábelnek)

Volt két Senkiföldje koncert,és elkészült egy lemezfelvétel is.


Jártunk Horvátországban, és persze sokat Balatonoztunk.

Sokat de lényegesen kevesebbet mint szoktunk, mert mindent összevetve szar idő volt, legalábbis akkor amikor mi pont fürdőzni akartunk.

Punnyadtunk.Sokat.Jaaj, jó volt.

Lassan hömpölygő folyammá nőtt a nyár, apró képekkel, kevesebb feszültséggel.Máskor több közös program fért bele, most inkább csak élveztük hogy vagyunk, együtt, és hogy nem kell ide oda rohangálni.




2010. augusztus 10., kedd

Összecsukló pillanat

ahogy öregszem és közeledek ahhoz a bizonyos harminchoz, egyre jobban érzem hogy a világ nem rossz vagy jó , csak válasz és reakció arra amit én elrontok, elnézek, halogatok és elbénázok.

ahogy a tükörben szemlélem az arcom egyre többet fedezek fel benne anyám arcából, a párom arcából, a gyerekeim arcából,azoknak az arcából akik körülvesznekés egyre kevesebbet a sajátomból.

jó lene megállni, és visszanézni az eddigieket mint egy videót, jajj, tele lenne ciki, szégyellnivaló momentumokkal, sokkal inkább mint dícsőséges percekkel, és nyugodt mosolyokkal.jól megérdemelt ölelésekkel.

van amit tudnék másképp.
van amit nem.
van amit szeretnék ...
és van amit nem szeretnék másképp csinálni.

2010. július 20., kedd

Nyár

Néhány csodaszép pillangóval diszítettük a hűtőnket, és a faliújságot.
Mindenki nagyon büszke rájuk, mert mi készítettük őket.
Holnapra megpróbálok nyári gyümölcsöket kivágni és azokat kifesteni,egyik napra meg a napirend átnézését terveztem...végülis nyár van és tengernyi időnk van együtt.Ősszel úgyis már két kislurkót viszek oviba,és nem lesz gyerek délelőtt a házban (úgyis lesz, persze ,naná, hiszen mindig beteg vagy szabadnapos)
Én is elég jól kipihentem magam, bár hullámvölgyek mindig akadnak lényegesebben kevesebbet kiabálok, nyűgösködöm,zsémbelek.
Nagyon szeretem a nyarat , főleg ilyenkor amikor meleg van de nem elviselhetelenül,hanem kellemesen. Pont mint ma.
..és mit tervezek még? Sok sok Balatonozást, egy barátnős partit gyerekek nélkül, egy napot a Művészetek Völgyében sátorral,gyerekkel, egy kirándulós napot a Bakonyban kisvonatozással, eperfagyi készítést,nagytakarítást,és olvasni is kéne...

2010. július 13., kedd

Nicsen

Ma Ábel fiamnak morgós hangulata volt.
Nem csoda, mert allergiás valamire, ami virágzik éppen és többnyire vörös szemmel mászkál amiből dől a könny.
Ő amúgy sem könnyű eset, de a 35 fokhoz még a szénanátha is társul akkor csúcsnehéz vele.
Egyik civakodásból a másikba , egyik hisztiből a másikba.
Délután épp azon morgott hogy neki mi :NINCSEN! Se, ez se, se amaz, se ezmegaz...
Mert mi mindene nem lehet egy ötévesnek?
..hát nekem meg-dünnyögtem rosszkedvűen -nekem meg.."nincsen apám se anyám se Istenem se hazám se földem se szemfedőm se csókom se szeretőm harmadnapja nem eszek se sokat se keveset...."

Deremedt csend lett a szobában.
A két gyerek zsebórányira kerekedett szemekkel, leült elém a földre.
Hallottam ahogy az óra tikktakkolt.
Húha gondoltam,ez nem volt tőlem szép.

..végül Ábel nagysokára megszólalt....
-se lángost? se perecet? csokigólyót sem?
-ez csak egy vers Ábel.
-ja , akkor jó.

És az élet ment tovább.


Ilyen döbbentes hatást még sosem értem el.
Lehet , hogy József Attila kötettel kellene mászkálnom.
Biztos találnék megefelelő idézeteket a játszótérről bejönni nem akaróknak, a vacsorát meg nem evőknek, az aludni nem tudóknak.
És így tovább.

2010. június 19., szombat

Könyvek

Nézzük,mit is olvasunk mostanában?



Ábel változatlanul Hetvenhét magyar népmeséből kér esti mesét, nagyon szereti a Bruncik királyfit, a Zöldszakállú királyt, és a Kígyókirály gyűrűjét.Grimm meséket is olvasunk, nem eredeti kiadásban , hanem szines szélesvásznú, átdolgozott kiadásban.(sajnos) Ezen kívül Ábel rajong az ismeretterjesztő könyvekért, amiket egyedül is szívesen lapozgat, vulkánok, repülők, emberi test, jöhet minden.


Kincső nagy Bogyó és Babóca rajongó, de a újabban Grimm meséket ő is kedveli és kéri.(konkrétan Csipkerózsikát, Hófehérkét)

Gyakran kapunk mesekönyveket, amiket persze nem dob ki az ember de némelyik megérdemelné.Különösen haragszom a "klasszikusok röviden" típusú könyvekre,pedig Kincsőnek van egy ilyen Grimm sorozata .Minden mese egy két oldalon kicsi könyvecskékben , a könyvvecskék egy ládában helyezkednek el.Kiveszi, sorba rendezi visszateszi, időnkét tornyot épít belőlük...olvassa is őket, lapozza és a képek után az ismert történetet meséli az állatainak.Rendeteget játszik vele,ahhoz képest, hogy én utálom, őt nagyon leköti ez a kis könyvesláda.


De most nézzünk körbe, a könyvespolcukon:
Mazsola és Tádé.Szerintem remek, a gyerekek nem kedvelik, egyszer végigolvastuk,de mostanában szomorkodik a polcon.Szerintem a testvér konfliktust annyira jól ábrázolja, a helyzetek annyira találóak.


Micimackó:vannak fellángolások , de alapjában véve nem ennek a korosztálynak való.


Pán Péter: egy időben nagy kedvenc volt, de lecsengett,azért gyakran előkerül.


Nils Horgersson:szintén, egy időben rengeteget olvastuk, mostanában ritkábban kérik.


Anna és Peti: salátára gyűrve,nincs nap nélküle.Sokan kritizálják , mégis a gyerekek oda vannak érte, és az az igazság , hogy én is szeretem.Úgy látom Ábel kezd kinőni belőle, vagy egyszerűen már ő túl van azon , hogy minden nap négyszer ugyanazt.Az Apa lába történet nagyon sokat segített Kincsőnek feldolgozni a műtétet, és azzal járó fájdalmakat.Örök hála a szerzőnek ezért a részért.


Állatmesék (La Fontaine):érdekes, szeretik, mindenkinek van kedvence, de a történetek üzenetét, a tanulságot nem látják.


Panka és Csiribí: az ünnepekről szól, farsangkor kapták és bejött mindenkinek, szívesen hallagtnak más mesét is belőle.


Ha a világ rigó lenne: nagyon népszerű, rengeteg verset kívülről tudnak belőle.Sajnos verseket én ritkán olvasok, és nekik sem szoktam....jó lenne változatni ezen.

Túl a maszat hegyen:írtam már róla, én nagyon szeretem,ők meg azt szeretik, hogy én mennyire szeretem

Gyerekbiblia: több is van, gyakran olvasgatjuk

Gólya ,gólya ,gilice: logopédiai fejlesztő könyv, tanítónéni rokonunktól kaptuk, sokat mondókáznak belőle

Van még egy csomó színes csilivili gyújtósnak való, amit csak azért tartogatok a polcon , mert..jól néz ki a polc tele gyerekkönyvvel,és mert arra tanítottak könyvet nem dobunk ki, nem firkálunk össze...ezeket vagy a rokonoktól gyűjtötték ajándékba, vagy mamától sírták ki közös könyvesbolt túráik kapcsán.

Sokszor az ő igényük nem talalkozik az én igényeimmel,látom ha belépünk a könyvesboltba milyen könyvekért sikoltoznak.Én persze, másokért.Szerencsére akad egy kedvenc kis bolt ahová járunk, és ott elnézően visszapakolják amit leszedtünk,de azért elvárják , hogy vegyünk valamit.


Elég nehéz eligazodni, mert két három négyezer forintért az ember nem vállja a kockázatot, inkább az általam ismert és bevált könyvekért nyúlok szívesebben mint az újdonságokért.A fenti listából ez remekül lejön, nyilván az én ízlésemet is tükrözi.Azért nem ilyen egyértelmű.

Íme néhány kedvenc gyerekoromból,amelyekt az enyéim kimondottan utálnak:
(Fodor Sándor:Csipike, Kányádi Sándor:Madármarsztaló, Kiping:Dzsungel Könyve)

Csillagszemű

Lehet, hogy a nyári szünet mégsem köszönt be olyan hamar?
Ma Szent Iván éji tűzgyújtós mulatságon fárasztottuk csemetéinekt, és jelentem alaposan elfáradtak.Ncs, viszont nem, mert visszament még a cimboráihoz, most bizony irigylem kissé, éppen kezdett tetőfokára hágni a hangulat mikor Kincső kidőlt a sorból.Mondjuk ez tizenegykor történt, tehát azt hiszem nagy gyerekeim vannak, bírják.Nagyon élvezték a tábortüzet, a vizes füvet (ezt hason élvezték,kúszva) rengeteg pörköltet ettek és táncoltak...Kincső pedig felnézett a csillagokra és megjegyezte:
-Ott világít az én szemem is.
-Hol te? Csak nem az a nagy kerek?
-Ne viccelj, az a Hold!Hát az égen , sok szemem van, ott fenn minden csillag az én szemem!
-Az vagy te Csillagszemű juhász.
-Nem vagyok juhász.Csillagszemű Kincső vagyok.

2010. június 15., kedd

Nyár

..nagyszerű érzés volt hazatérni.
Mindig erre vágytam messze kerüli, aztán hazatérni.
Ezt nem is ragozom tovább, tudom , hogy ehhez nem kell a világ túloldalára repülni, meg lehetne fejben tenni az utat...és mégsem lehet.Jó tudni, hogy a világ túloldalán is van élet, de jó megtapasztalni azt is hogy a helyem itt , az innentső oldalon egy betöltetlen gödör marad.Én kellek ide, pont én.Ezért megérte elutazni, persze ki is pihentem magam,sokmindenkivel beszélgettem, nézelődtem, és mosolyogtam, fényképeztem, olvesgattam, élveztem a hosszú úton senki nem kérdezi meg százszor mikor érünk már oda.Meg persze sajnáltam is kicsit.


A további nyári terveimben szerepel, hogy blogszünetet tartok, kicsit gyűjtök élményeket és írnivalókat, képeket és illatokat, hogy annál többet tudjak ősszel írni.Ezen kívül mi mást tehetnék , élvezem a meleget...

2010. június 8., kedd

Nyaral

Először amióta a gyerekek megszülettek , kettesben.
Holnap indulunk!
Négy nap csak kettesban.Évek óta várjuk....
Mit fogunk csinálni kettesben?
Szerintem halára unjuk magunkat, hehe.


De nézzük az elejéről.
Mivel úgy kilenc hétig nem volt menzeszem, gondoltam terhes vagyok.Az ember ezt gondolja két gyerek után.Azt is gondoltam, veszek egy tesztet , megcsinálom és a pozítív eredményt majd a nyaraláson közlöm az urammal.Milyen romantikus lenne.Aztán fürdünk a tengerben.
A tegnap erre elkezdett izomból görcsölni a hasam, kaparom a falat, eszem a Flectort, és arra gondolok mit fogok a nyaralás alatt csinálni.
Fekszem a hotelszobában, szigorúan sötétben, jajongok és cserélem a betéteket.


Felajánlottam Ncs-nek vigyen el egy másik nőt.
-Inkább hozok neked No-Spát, és Demalgont! -mondta vigyorogva, mert tudja úgysem engedem szúrkálni magam.Akkor inkább nem panaszkodom.Szóval csendben fogok szenvedni:)

2010. június 7., hétfő

Senkiföldje


Íme, a Senkiföldje zenekar második koncertje.

Ami nagyon profi volt.
Végre igazi színpadon nagyobb közönségnek.Nem csak a próbateremben.
Én egészen le voltam döbbenve , hogy mennyit fejlődtek tél óta, látszik, hogy sokat próbáltak:)
Ami nem árt, és mellékesen jót tesz apának, mert kiherveri kicsit az itthoni hangzavart.

Ami van mostanában, elég nagy a hisztifaktortunk.:( ez vagy ahirtelen jött melegnek tudható, vagy annak a nyári vírusnak ami mindenkit ledöntött, de a mosolygós órák száma eléggé lecsökkent.

Pl. a Senkiföldje koncertet abszulút rosszul viselték , fél perc után közölték , hogy ők inkább kimennek a játszótérre..így nem mardt ki büszke legyen apára.

Sebaj,én büszke voltam rá:)

2010. június 3., csütörtök

Tánc, film, zene

Megszereztük végre a Róka és a gyerek című filmet, aminek a könyv változatáról már írtam.Most, hogy ilyen közelről láttunk rókát, nagyon megörvendtek az apróságok is neki.Hosszas keresgélés után bukkantunk rá Dvd-n, de érdemes volt,gyönyörű film.

Hétvégén anyuék meghívtak a Frenák Pál társulat, InTime című előadására.Fantasztikus volt! Nagyon tetszett, eddig sosem merészkedtem modern tánc előadásra.Kár volt.Érdemes.


Hétvégén lesz Bp-en a Református Zenei fesztivál.Sajnos mi most nem tudunk menni, sajnálom kicsit, de mindent nem lehet egyszerre....mert most szombaton lesz Ncs zenekarának a második koncertje.:) ahol kötelező megjelennem...

2010. május 31., hétfő

Apró hülyeségek

-Főzés:Nincs konyhai mérlegem, tehát, a recepteket amiket olyan szívesen olvasok, sosem tartom be pontosan:szemre mérek.

-Complience:A felírt gyógyszereket esetleg kiváltom, de szinte sosem szedem be.Legtöbbször ki sem váltom őket...

-Tv: kamaszkoromban megfogadtam, hogy soha többet nem nézek tévét,tulajdonképpen nem is szeretek-idegesít.Azóta nem nézek,ha vendégségbe megyek és ott van bekapcsolva , persze akkor nem hunyom be a szemem...

-Alma:rengeteg almát eszem! régebben ládaszámra, amióta kitört a fogam kevesebbet,mert az ideiglenessel nem lehetett harapni...a mostanival viszont remekül lehet.

-Melltartó:szinte mindig viselem, gyakran alváshoz is...

-Olvasás:nagyon gyorsan olvasok, egy nagyobb regény két nap alatt.Mondjuk akkor nem csinálok mást:) két gyerek mellett ez kicsit lassult.De csak kicsit.

-Helyesírás:pocsék, betűket és szótagokat cserélek, kihagyok,sokszor figyelmetelen vagyok,emiatt szinte mindig bukásra álltam nyelvtanból

-Álmok:emlékszem az álmaimra, megjegyzem és tárolom őket.Nem mindig tudom, hogy egy esemény csak álmomban vagy a valóságban történt meg velem.Esetleg mindkettőben.

Torna

Hosszú bejegyzés lesz figyelem, aki nem bírja, most meneküljön.

Egy régebbi bejegyzésemben emlegettem , hogyan vergődünk a egyészségügyi rendszer csapdájában.

(Ki nem?-kérdheti bárki, és végülis tényleg...)

Kincső dongalába nem nagyon durva rendellensség, sőt nem is igazi dongaláb , csak sarlóláb.

Sok kisgyerek születik így a méhen belüli helytelen tartás miatt.

Tehát senki nem csapta össze a kezét a szülőszobán, olyannyira , hogy én sem vettem észre.

A karikaláb nálunk családi hagyomány.Így gondoltam három hónapos koráig.

Egyszercsak kidobott minket a rendszer, és azóta mindent tudok a dongalábról.

Volt csecsemőkori gipszünk, volt bebaxunk, és volt sokféle ortopéd cipőnk.

..és volt egy műtétünk.

Közben folyamatosan jártunk kontrollra, ahol sosem javasolták a gyógytornát, mondva á, anyuka, ez nem kooly rendellenesség, látott maga igazi dongalábat?

A műtét után sem javasolták.

Majd rendeződik, á, semmiség.A műtét sikerült, a járásképen kell változtatni.Remek!..de ...hogyan?

Én aláírom, hogy egy ekkora gyerek nem kooperál megfelelően, de várjunk 15 éves koráig , mikor bejelentem majd, fiam te csámpás vagy! Nem így kell járni! Ez kb azzal egyenértékű mikor azt mondjuk a nyurga kamasznak, húzd ki magad!

Így eljutottunk a Hrg tornára, amit a Tb ugyan nem finnaszíroz, de állítólag jó tesz..Végülis miért ne járhatnánk velük uszodába, szerintem ez senkinek nem válik kárára, Ábel pancsolhat Kincsőt meg tornásztatják.Az első alkalom olyan jól sikerült, hogy Kincső ma reggel alig bírt kimászni az ágyból...először az hittem hogy a lábát fájlalja, aztán rájöttem,izomláza van!


2010. május 29., szombat

Zezen


..új zezen! most kivételesen nekem,csak még nem jutottam ma el odáig, hogy meghallgassam .....

2010. május 28., péntek

A piros cipők

Tönkrement a cipőm.
Lecsöpögtettem festékkel , mikor a játszóteret mázoltam.
Akkor azt gondoltam a festék simán lejön.
Most azt gondolom, hogy trendi foltosan is.
Ncs szerint tök igénytelen vagyok.
Ebben is igaza van.Tényleg az vagyok.:)
Azért mégis , mivel mégiscsak..elmentünk cipőt venni Ábellel.
Vettünk:kürtőskalácsot, nurofent a patikában, egy pókemberes rövidgatyát, egy óriás buborékfújot. Na itt elfogyott a cipőre szánt pénz.
Ekkor betértünk a cipőboltba.
-Felpróbálhatnám ezt...
-Anya ezt fel se próbáld, mert ronda! (a boltosnéninek majd kiesik a szeme) Figyelj anya, választok én neked! (és lelmel a polcról egy piros lakk cipőt, kis masnival az orrán) Anya ez gyönyörű! Ebben remekül nézel ki majd.!(a boltosnéniehez fordul) Anya ezt próbálja fel, kérünk egy kényelmeset! ( a boltosnéni kihozza a cipőt, én felveszem) Remek anya , remekül áll! Ezt megveszem neked! (kiemel a zsebéből egy eurót amint az imént emelt ki a szőkőkútból)
Az ilyen férfiakért őrjöngenek a nők.
-Köszi Ábel! Még sosem volt piros lakk cipőm!..de egy igazi nő, ilyet visel az kétségtelen...

(a cipő sajnos nem egy euró volt. Így nem hoztuk el:)

2010. május 27., csütörtök

Személyleírás rókáról

-Képzeljétek, egy nagy róka bejött az udvarunkra és elvitte a gyerekek nyusziját!-meséli Kincső lekesen.
Nem fantáziál, tényleg , az ablakból néztük a rókát.Holott a város közepén lakunk...
Azóta a nagy újságot nem mulasztja el mindenkinek elmesélni.
-Ott állt a nyuszival a szájában!A játszótéren..pont az ugrálóvár alatt....kicsit nézelődött a róka..nagy róka volt ekkora (mutatja) , nagy lompos farka, nagy vörös bundája..kedves arca volt, piros,mosolygós arca..olyan vidám pofija, mint nekem! (elgondolkodik simogatja a vidám pofiját)..csak a rókáén több volt a szőr!

2010. május 25., kedd

2010. május 18., kedd

Riverside

Most viccelődhetnék, hogy az eddigi csendesen csörgedező patakból hogyan lett vadvizi evezésre alkalmas folyó, de nem is erről akartam írni, hanem a Riverside egy zenekar neve.
Tegnapelőtt voltam a koncertjükön Ncs vel, az a38 hajón.Még sosem voltam ott, el sem tudtam képezelni milyen lehet egy hajón zenét hallgatni...igazából olyan volt ,mint bárhol máshol.
A koncert nekem nagyon bejött, főleg , hogy nem sok esélyem volt mostanában kimozdulni otthonról, a műtét meg minden más miatt, tehát ezzel az erővel akár R-Go ra is elmentem volna...(na jó,voltam is egyszer gyerekkoromban, sőt Gergely Róberten is)
Visszatérve a Riversidera, szerintem nagyon jól szóltak és remek volt közelről hallani őket, olyan emberközeli volt...sőt a füldugót egyszer sem kellett elővennem, pedig azt gondoltam le fogja vinni a fejem a hangerő.Azt viszont sajnáltam , hogy olyan kevesen voltak...igaz, nem egy népszerű stílus ez Mo-n, és nagyon vacak idő volt aznap...
..de aki szereti a szívhezszóló prog-metált az sajnálhatja hogy nem jött el.
...aki meg nem, az örülhet neki, mert hazafelé két órán keresztül semmit nem láttunk csak az esőcseppeket meg a leveleket amik a szélvédőre kenődtek, olyan szél fújt , hogy 70 nél gyorsabban nem lehetett menni...

2010. május 17., hétfő

Víz...

Nem, még nem öntött ki a patak.

Mondjuk , nem sok hiányzik hozzá, de még a medrében dőzsöl.


Viszont gondoltam, egy rendes fürdés dukál a kölköknek, hátha holnap bokáig ülünk a vízben.


..és betettem őket a fürdőkádba,majd kiléptem netezni.


Közben odaszóltam Ncs.nek aki a gitárját húrozta , hogy pillantson rájuk.


Jó-dünnyögte -persze.

Úgy két emailt olvastam el , mikor valami pusmogást hallok, a fürdő felől,ilyesmit:menjetek gyorsan pizsit húzni, gyorsan , anyának ne szóljatok!

Miről ne? kukkantok be a fürdöbe..Ncs ott ál alsónadrágban bokáig vízben, felmosóronggyal a kezében...Hát..öö..kimerték az egész vizet, tulajdonképpen be is ázhattunk volna , nem? végülis annyi mindenkienk beázott a háza...

Végülis akár...

Mindenesetre,még sosem láttam a pasimat felmosóronggyal.

Patak

A patak a házunk alatt folyik.
Milyen romantikus.
Gondoltam eddig.
Ma azonban azt gondolom, ahogy sárosan és bugyborékolva hömpölyög a medrében , hogy jaj csak ezt ússzuk meg.....úszás nélkül....

2010. május 13., csütörtök

Kell-e

Én is szeretem olvasni Szirka blogját, és meglepve olvasgattam azokat a kommenteket amikért A. elgondolkodott , hogy becsukja a blogot.Messzire vezet ez a kérdés.Valóban messzire.
Elég felelőtlen dolog valóban néha, hogy nem zárom be az autóm ajtaját, mert elfelejtem, vagy hogy leteszem a táskám a fűbe és én eloldalgok a játszótéren, vagy hogy Ncsnek eszébe sem juott riasztóval ellátni a rendelőt...olyan sokszor rá is faragtam már, és sokmindenemet ellopták tőlem, említem itt pl a babakocsit amit nagy naivan a tárolóban helyeztem el.
Ami ezekből a kommentekből ami megragadta a fantáziámat az volt, hogy öt percbe tellet névvel és telfonszámmal kideríteni , hogy kicsoda az adott kommentelő , hol lakik és blogban tulajdonképpen bárki körülnézhet a lakásunkban, szinte térképet adok annak a kezébe aki ide be akar jönni és bármit elvinni.
Minek csinálom?
Mi szükség van erre , hogy bárki olvasgassa azt amit én gondolok a világról?
Talán annyi, hogy gimiskoromban alig vártam a nagyszünetet , amikor mindenki körbeült és mesélt arról mi is történ vele tegnap óta.
Most nincs aki az én mesémre várjon.
Hát ezért.
Mindenesetre én is elgondolkodtam rajta, hogy becsukom a blogot....

2010. május 11., kedd

Vegyes

A tavasz zavartalanul tört be a napjainkba, szebnél szebb virágok pompáznak az erkélyen ahonnan kipucoltuk a téli fűtés szezon faforgácsait, és a téli kamra szezon szemétkupacait.Ugyanis kamrám nem lévén télen az erkélyt kamrásítom és minden kacatomat kirakom ide.Tavasztól viszont árnyékos pihenőhely asztallal és virágokkal, ahol kajálni lehet, és tergetni.Esténként ha már mindenki alszik akkor biztos, hogy itt lehet megtalálni.No, ha nem netezek épp...

Ma este pedig elkészítettem a szezon első bodzaszörpjét! Egész télen gyűjtöttem az üvegeket, hogy rengeteg bodzaszörpöt készítsek, annyit ami kitart jövő tavaszig.Minden éveben ez a projekt , de eddig még decemberig sem tartott.

Tegnap feltörték és kirabolták Ncs munkahelyét, elég sok cuccát elvitték, főleg olyasmiket amikre nem terjed ki a biztosítása...a múlt hónapban én törtem össze a garázskaput, a piros csodaautómmal, ami most csodásan harmonikás,ez a kisebb baj.Meg kell javíttatnunk a kaput, mert egy hónapja tárva nyitva a garázs.Bosszantó néha , hogy az ember elmorgolódik a gyerkőccel mert lenyúzta a vadiúj cipője orrát motorral, de egy rossz mozdulat százezrekbe kerül , abból meg mennyi új cipőt vehettem volna neki, kárbment morgolódás.

Éjjel a lakótelepen mentem át, és almát ropogtattam.Elfogyott az alma, hát odaléptem egy kukához , hogy eldobjam a csutkát.Le volt láncolva a fedele.Mi a szösz? Mentem a másikhoz , hát annak is. Vajon miért , hogy ne dobjon bele szemtet az aki nem fizet érte, vagy hogy ne dobjam bele én a csutkát aki csak épp arra járok? Dobjam a szépen virágosított parkba? Estleg a tömbök elé? Hát slutty elnyeltem a csutkát, még szerencse hogy dobozos kóla volt nálam.

Tönrement a Cd lejátszónk, és Ncs ragaszkodik a dolgaihoz, tehát ilyen személyes cuccot nem dobunk ki.Már a harmadik szerelő javítja de sikertelenül.Így elővettük az apámtól rá maradt lemezjátszót(mondtam én hogy semmit nem dobunk ki:) és Ncs diadalittas fejjel előkotort egy Kontroll Csoport lemezt.Tegnap rózsaszín malackás pizsiben és mamuszban halgattam Kontroll Csoportot.Jaj.

2010. május 10., hétfő

Legipsz

Levették ma a gipszet!
Kicsit már szervült, mert Kincső nélküle is pont úgy megy, mintha még rajta lenne.
De büszkén mutogatja mindenkinek , hogy neki milyen nagy heg van a lábán, és ő mégis jár.
Zárójelben én is megjegyzem: Büszke vagyok rád kicsi lányom, nagyokat megszégyenítő bátorsággal csináltad végig!

(Zárójelben azt is megjegyzem , csak halkan,hogy semmilyen vátozást nem látok, igaz erre fel lettem készítve, de az ember ekkora tortúra után mégis vár a csodára....)

2010. május 9., vasárnap

Hobbi

Neked nincs is hobbid???-kérdezte múlkoriban egy betegem.
Ha úgy vesszük, nincs.
A szabadidőmben alszom, vagy házimunkát végzek, alszom inkább, ezért van itt ilyen kupiiii...
És te mit csinálsz esténként? -kérdezte egy másik múltkor mikor meghalotta hogy nincs tévénk.
Bepakolok a mososgatógépbe, és teregetek.
..és a szakvizsgára készültem akkoriban pont, tehát olvasgattam.
Ez a hobbid?
Nem, nem éppen.Szakvizsgát eddig egy darabot szereztem azt is duplannyi idő alatt mint mások szoktak.
Elgondolkodtam, hogy mit is csinálok szabdidőmben.Mert varrni nem tudok, horgolni pláné, nem kötök, és nem festek.Nem vagyok konyhművész, sőt...
Hát ez gáz.Mert tuljdonképpen van szabadidőm , a gyerekeim olykor alszanak,vagy elmennek a nagyihoz, és én a házimunkán kívül mást nem tudok felvonultatni.
Valóban régebben jártam moziba, könyvtárba, koncertekre, találkoztam cimborákkal és részegeskedtem velük, sőt tornáztam és futottam , randiztam és vizsgáztam, most pedig csak alszom.

2010. május 8., szombat

Olajoskorsó


Úgy ötödikes lehettem, vagyis biztosan ötödikes voltam, amikor ideköltöztünk.

Az albinkban egy fekete fehér viharvert tévé és néhány ágy halmozódott.

Ágyból nézhettem tévét.....nem szívesen emlékszem vissza erre az időszakra.Egyik éjjel amikor anyu már álomba merült megközelítettem óvatosan és bekapcsoltam.Háta lesz valami szexfilm vagy horror, ami ugye tiltott.Nem volt akkor mákom, viszont épp a Káoszt adták, pont az olajoskorsós részt.Engem ez mélyen megrázott, mikor az ipse összefoltozza a hordót, de olyan jól sikerül a foltozás, hogy bennragad.Elborzadva néztem a hordó gazdáját aki végül összetöri a saját hordóját, és kiszabadítja a mestert...és nagyon együttéreztem vele...hogy majnem sikerült megjavítani a hordót, egy hajszálon múlt, és ha tökkelütött mester nem szorul bele, akkor minden annyira szépen alakult volna..

Talán mert sokminden megváltozott hirtelen körülöttem, vagy csak kicsi voltam én ehhez, de úgy éreztem ez szörnyű, rettenetes, durva és hangosan bömböltem a korsó miatt.

Szegény anyám is felriadt a zokogásra, nem győzte magyarázni, hogy fiam ez csak film, semmi baj kiszabadult a mester.De én nem a mestert sirattam , én a korsót...

Elárulom, ez egy vicces rész a filmben. Így húsz év múlva újra meg mertem nézni, és meglepve tapasztaltam, hogy mosolyogtam rajta....

Nincs tanulság...persze jó lenne minden helyzetet újraélni, minden könyvet újraolvasni és minden filmet újranézni...másodszorra minden könyebben menne.

2010. május 6., csütörtök

Pilótakeksz

Alvás előtt a Bogyó és Babócát olvasom fel nekik.
Azt a részt amelyben a két főhős űrutazásra indul.
Mindeketten nagyon szeretik ezt a részt, nagyon lekesen nézegetik a bolygókat.
Téyleg jártak a Holdon emberek?..és hogy mentek oda? És a Vénuszon? és a Marson? mi mikor megyünk a Holdra?-és hasonló kérdések tömkellege.
Hozá kell tennem, hogy az én csillagászati ismereteim, hogyismondjam , eléggé hézagosak, sőt valljuk be őszintén , hogy amióta gyekkoromban ezeket a kérdésekt én is feltettem anyukámnak, azóta új információkat nem hajhásztam.
Meséltem nekik a gravitációról, az űrhajókról, az űrruháról, és arról hogy ezek a bolygók mesze vannak, hónapokig is eltart egy út.Sőt évekig. Tehát olyan messze mi nem utazhatunk mint a mesében Bogyóék.. mert...De anyu miért??????mert, nem tudnának a pilóták annyi kaját vinni magukkal, hog kiartson évekig, meg a hazútra is elég legyen.
-DE hát akkor miért nem állnak meg útközben egy benzinkútnál és vesznek egy csomag Pilótakekszet?
:)-Hát praktikus megoldásnak tűnik....

2010. május 4., kedd

Libegő

"nem is máma nem is holnap de jövőre
felülök a zugligeti libegőre..."
énekelgeti Ábel
te anyu mi az a libegő?
hát hogy is mondjam , olyan mint a lift, csak nyitva van...de igazából nem is tudom.még sosem láttam közelről...
igen gondoltam.
arra gondoltam felülhetnénk rá..tényleg.

Úgyhogy libegő.
Remélem nem csak távlati terv....

2010. május 3., hétfő

Hm...

Minen házak, családnak van valamilyen sajátos szaga.Illata mondjuk.
..csak a sajátomban nem érzek semmilyen illatot.
Ahhoz nagyon el kéne távolodnom innen , hogy megérezzem mi jellemző miránk..
Persze ezért nem érdemes hónapokat máshol tölteni.

A májusi esték illatát simán palackoznám, hogy eltehessem téli ínséges időkre.
Csak kibontanám a dugót és plutty május illat lenne a szobában egy pár másodpecre.

Vannak parfümjeim rendszerint anyutól kaptam őket, de nem nagyon szeretem egyiket sem.
Még sosem leltem olyan mesterséges illatra ami tetszett volna.Pedig biztos van orgonaillatú is, mégsem hiszem , hogy az orgonaillatot palackozni lehetne.
Azért ha lehetne én szívesen palacoznám: a dohos pincék szagát, a föld illatát, fogászati rendelőszagot, pipafüstöt, a babák talpának illatát...

2010. április 29., csütörtök

Kisüt a Nap

..ma elmentünk Kincsővel és vadonatúj járógipszünkkel a hordozós klubba.
.. valaki megmutatta , hogyan kell felkötni a mei tait.
..ja.Hát igen , nem úgy ahogy én elképzeltem.

így viszont Tényleg Szuper!

Tehát van értelme csinálni van miért is van kinek!

2010. április 28., szerda

Rossz élmény

Jelenésünk volt a kórházban ma , kötözésre.Kettőre.
Gondoltam, hamar meglesz ( nem is tudom miért gondoltam), elviszem a mei tait és utána elsétálunk Ábiért az oviba, hazafele ment beígértem neki egy könyvtározást is.
Kirángattam Kincsőt a délutáni alvásából, és irány az ortopédiára.
Az osztályon persze senki, ja a doktor úr, a műtőben van , várják meg ott az ajtó előtt....és vártuk, és vártuk, és vártuk...fél négykor megkértem Ncst hogy hozza el Ábit az oviból, és tegye le a kórháznál mert én biztos nem érek oda érte.
Így már hármasban vártuk, és vártuk és....
Előbb utóbb mindenki kijön onnan ahová előzőleg bement, mondaná Micimackó,de láttam doki a szemén , hogy ma nem kapunk járógipszet.
Nem is kaptunk.
Ja mára ígértem, node anyuka , jöjjenek vissza csütörtökön.
Nem ez volt a rossz élmény.Kincsővel jó várni.Mert türelmes.Ezt a egészet nyugodtan és derűsen viseli.Nem széles vidámsággal, hanem önsajnálat mentesen.
A rossz élmény akkor jött mikor megpróbáltam magamra kötni.
Kincső szívtépően zokogott.
A szárak összetekredtek, a gyerek kapálózott vonyított.Fáj a lábam!!!! anyu nyomja!!!!!
Megfullasztja az a gyereket!- szólt a traumán várakozó sebesültek kara, a görög drámák hangnemében.
Igen!!Anyu megfulladok!!!! kontráza Kincső
Anyu , menjünk már!!!!!- óbégatta Ábel- mit szerencséltenkedtek????? Közben a nagy üvegajtón át azt láttam odakint zuhogni kezd az eső...

Vonjuk le a tanulságot, előbb illik kipróbálni a hordozót mielőtt bevetjük.A fekvőgipszes gyerek hordozása nem olyan könnyű amilyennek az ember elsőre gondolná-főleg hogy egyik lába térben nem hajlik.

..és akkor hívtam egy taxit.

2010. április 26., hétfő

Mei Tai

Ma megérkezett egy csodaszép Mei Tai amit a vp-i babahorozó klubtól kértem kölcsön a lábadozás nehéz időszakára.
Kipróbálásra két hetes turnusokban el lehet hozni tőlük egy csomó fajta hordozóeszközt, hogy a kismamák tudjanak dönteni mielőtt megrendelnek blintre egy méregdrága cuccot.
Micsoda remek ötlet!
Bár én nem terveztem több hordozóeszközt annyira beleszerettem , hogy biztos nehéz szívvel adom majd vissza.
..persze egy csak sarkítva igaz, hiszen annak örülnék legjobban ha újra futni látnám a leányt.:(

2010. április 25., vasárnap

Rés a az idő lepedőjén

A kórházból hazatérvén kincső elő kérdése, amit ma reggel jó kedvvel kelve feltett:
-Megvannak az ARANYOK?
-Megvannak, nyugi.
-Akkor nézzük meg őket!
Ha a ded az aranyokat akarja akkor már javul az állapota.
Az ARANYOK egy dobozban vannak, rózsaszín szalagos dobozban, és valóban azok, aranyékszerek.
CSecsebecsék.Aranyfülbevalók, éretsségire kapott karperec, a dédipapa aranyórája, nagymamám nyaklánca aranyszívvel, rózsaszín köves gyűrű, és Kincső keresztelői ajándékai.
Ezeket minden nap átnézi, és megbeszéljük melyik kié, vagy kié volt.
Ma fura kérdéssel állt elő.
-Fénykép van?
-Miről?
-Dédimamáról.
-Van.
Elővettem a képeket , és kiválasztottunk egy kisebb képet dédimamáról, dédipapáról.
Aztán kiléptem pisilni, otthagyva az aranyokat és a fényképeket.
Fél perc múlva hallom , hogy Kincső csevegő hangnemben :
-Tili mama, figyelj megvannak az Aranyok.Nézd a a szív alakú lánc, látod.Nem veszett el!
Tibi papa, itt az órád!Örülsz? Nem ketyeg de elvisszük óráshoz.Jó lesz.????


Odabent ül felpolcolt lábbal és a morzsányi fekete fehér képre rakja az órát.

Magamban folyatom a csevelyt....

Mama, nem adom el Ratosnyát , jó?

És látod vigyázunk az aranyokra is.

Örülsz?

Én örülök.

2010. április 24., szombat

Túl

Hazajöttünk a kórházból.
Nehéz volt.
Nehéz lesz.
De túl leszünk rajata.
Ezen is.

2010. április 22., csütörtök

Szakvizsga

Leszakvizsgáztam!


..és ezentúl ,bizony, megint fogok írni.

Bár elég jól belejöttem a net-nélküli életbe, elárulom , hogy mások blogjait sem olvasgattam.

Hanem tanultam!(muhaha, ezt ugye senki nem hiszi el)

Most minjárt jöhetne a vizsga utáni depresszió, jöhetne, de holnap műtik Kincsőt, ezért azt hiszem mind el leszünk foglalva.

Úgyhogy megint nem fogok írni.

2010. április 17., szombat

Angol

A lakóparkba költözött egy angol család.
Meg egy német család.
Ábel rájött nem minden gyerek beszél magyarul.
Ez nagy felfedezés ám négyévesen.
Én emlékeim szerint az oviban döbbentem rá, mikor a csoport nagy része nem beszélt magyarul.
Engem ez picit sem frusztrált, azokkal barátkoztam akik beszéltek.
Ebből is látszik , hogy nem szeretek a problémás kérdésekkel vacakolni, mindig a könyebb út...
Később persze megtanultam románul, és nagy hasznát veszem vettem fogom venni, stb.
A szüleim járattak angolra ovis koromtól fogva, azaz egy speciális oviba jártam ahol angolul is tanultunk.Szerintem nem sokat ért.Később a suliban a többiek egy hónap alatt behozták az előnyömet.Ezért én nem gondoltam hogy nyelvórákra fecölöm az időnket és pénzünket, majd az iskolában! Ám most meginogtam...
Ábel folyamatosan angolozni akar, hogy beszélhessen az angol kisfiúval.
Naponta séta közben kis angol dalokkal szórakoztatom.sajnos sokat nem tudok, azaz kettőt tudok :)
Szerintetek ez az érdeklődés pártolandó, vagy halasztandó?

2010. április 8., csütörtök

Folyamatosan

Elolvastam mostanában, a okosan nevelni tudni kell könyvet, és próbáltam igazodni a leírtakhoz.
Mert folyamatosan vannak gondjaim a hímnemű csemetémmel, most pl az hogy verekszik.
Nem a játszótéren, és nem a tesójával.
Hanem velem.
Ha a szép szó nem használ és felemelm a hangom, hogy most márpedig !akkor persze megcsinálja de amit elfordulok sutty, odacsap.
Eddig nem volt szokása, bár mint kiderült ő nem igazán galamblekű.
Ilyenkor mi a teendő?
Tegyek úgy mintha nem történt volna meg, mint pisikaki esetekben, vagy ez annál komolyabb ? Büntessem?
Eleinte nem tulajdonítottam neki jelentőséget, normális ha valaki dühös mert ne az történik amit ő akar.Visztont mostanába kommunkálciós szinten is megjelenik ez:"anyu ezt azért kaptad mert...."
Tegnap elmagyaráztam neki hogy választhat a verekedős kisfiúk országa és a nem verekedős kisfiúk országa között.Az egyikben mindenért csihipuhi van, a másikban meg tudják beszélni a dolgokat és meg tudnak egyezni.Megbeszéltük hogy ha minden támadásra támadással válaszolunk akkor egész álló nap csak verekednénk.
Azt hiszem a szentbeszéd nem hatott igazán, ma is volt egy hasonló helyzet.
Aminek Ncs is szemtanúja lett.És ő sem galamblekű.Nagyon megbüntette és megszidta Ábelt.
Én pedig tudomására adtam , hogy ha még egyszer előfordul nem töltjük együtt a délutánt minden nap hanem Ncs hozza el majd az oviból öt után ha végez a munkával.
Ettől nagyon bepánikolt nem győzött elnézést kérni.
Kérdem én minden fiús anyuka eljut ide, vagy végérvényesen elrontottunk valamit amit már nem lehet helyrehozni? Tudom, hogy Ábel fiú, és nagyon autoriter természet, nincs olyan hogy valmi ne úgy történjen ahogy neki tetszik,nem meglepő Ncs is ilyen pasi, és nagyon pörgös élénk, mozgékony.Ami nem baj , örvendünk neki ebből sok előnye származhat később, ha megtanulja hogy mások véleményét is figyelembe kell venni.
Viszont a beszéljük meg, és szelíden szépen gondoljuk át módszerek nála nem hatékonyak-oda vezetnek hogy elszalad vele a ló ha csökken a szigor.Azaz ide veztnek.
Nyilván ütni verni sem akarjuk, de mi az a fegyelmezési módszer ami hatékony és nem túl agresszív?

2010. április 6., kedd

:)


Félelmet nem ismerő ripoterünk behatolt a fenevadak barlangjába!!

Ime a világotmegvető szemlélődés, amellyel fittyet hány a veszélyre!

..és persze az elmaradhatalan baseball sapka....

2010. április 1., csütörtök

Kicsit szomorkás

Pedig ma van április elseje.
Nem történt semmi rossz.
A nap szépen ragyogott.
Megkaptam a minisztértiumból a szakvizsga időpontokat, tehát elfogadták sok kör után a jelentkezésemet.
Voltunk a játszótéren.
Anyunál.
Meglátogatott a barátnőm,akit hónapok óta nem láttam.
Csütörtök nekem nem is munkanap.
És mégis szomorkás.
Akkor mi a fene van?
A hónap 28-adik napja????

..de mint tudjuk csak a tankönyvek menstruálnak 28 napontként...

2010. március 28., vasárnap

Igazi hiszti

Lefele jövünk a lépcsőn.
Kincső feljajdul:
-Jajjaj!De fáradt vagyok!
-Jó, mindjárt otthon vagyunk, szerencsére, én már látom a házat!-vígasztalom,de tudjuk ugyebár nem erre megy ki a játék.Hanem arra, hogy én vegyem ölbe.
-Jáoájáá,jajjajj!-kiáltja minden igazi fájdalom nélkül a hangjában.Csak úgy megszokásból.Ennek a magtartásformának a definíciója :MŰHISZTI.(Kincsőül MUHISZTI)Meg is említem neki.
-Kincső, ez műhiszti!
Pár percre abbamarad az óbégatás.Mintha késsel vágták volna el.
Majd felém fordul és roppant öntudatos hangon megjegyzi:
-Anyu, ez nem Muhiszti!EZ IGAZI HISZTI!

2010. március 21., vasárnap

Az ágy rendeltetésszerű használata

A mai nap során a fiam kétszer, azaz délután és esti fektetés után is előjött úgy,hogy ömlött a szájából a vér.Az ajkából konkrétan, amit bevágott az ágyikója szélébe.
..vajon cseréljem nagyobbra az ágyát, vagy oktatnom kéne az ágy rendeltetésszerű használatára?

2010. március 18., csütörtök

Fény

Mennyi fény, gondoltam ma mikor visszanéztem a Dunára, ragyogott a Nap.Ilyenkor csodálatos Budapest is, még akkor is ha megint ügyetintézni jöttem.Az egyetem aulájának nagy üvegteteje van, és beömlik rajta a fény, beárad.Különben lehet hogy én vagyok elfogult, de nagyon tetszik nekem a kilinika új épülete.(Szentkirályi u, 47 ha arra jártok pillantsatok rá-igazi márványpalota)
Majd lényegesen kevésbé fog tetszeni ha kiraknak szakvizsgán mert tanulás helyett tessék megint gépezek. Upsz

2010. március 13., szombat

Hacacáré

-Anyu, vedd elő a hacacárét!-kéri tőlem Kincső, és a polcára mutat.
-Hm.Melyikre gondolsz, Kincső?
-Hacacáré, hacacáré-nevetgél hamiskásan.
Ja igen, már tudom,a Maszat hegyre gondol, ami mindnyájunknak nagy kedvence lett.Tehát hacacáré.Ha tehetitek olvassátok el ! Bár nem kétéveseknek való,de én esti meseként folytatásokban olvastam fel nekik, és mondhatom remekül szórakoztunk , én a verseken, ők pedig azon hogy én milyen jókat nevetgélek olvasás közben.

2010. március 11., csütörtök

És mégis...

Mert függő vagyok.Azért.A szakvizsgám még nincs meg, hajaj,de messze vagyok még attól.
Átmeneti visszaesésesek mindig előfordulnak.:)...

Szóval mosogatunk Kincsővel.
Csorgatja a vizet a kezére.
-Anyu, Én is kérek kéket!!!
-Kéket? -sem a szivacs sem a mosogatószer nem kék,tanácstalanul nézelődöm.
-Kincső , milyen kéket?
-..hát anya, edénykéket!-mondja és diadalmasan a játékedénykéi felé mutat.

2010. március 5., péntek

Idő-Zavar

Sajnos, így megy ez.
Elhatároztam , hogy a szakvizsgáig nem írok több bejegyzést.
Meglátjuk meddig bírom.:)
Már erősen remeg a kezem esténként....

2010. február 21., vasárnap

Kérdezz!

-Anyu én gondoltam valamire..
-Állat?
-Igen!
-Milyen szine van?
-Agancsa nincs.Vagyis inkább kisebb agancsa van...
-De milyen színű?
-Fekete...és fehér....olyan foltos.
-Bika?
-Nem.
-A réten él?
-Nem a dzsungelben!
-Hűha.És hogy csinál?
-Bruáááááá!...így , de beszélni is tud.Beszélget.
-Remek.Akkor kérdezzük meg tőle hogy milyen állat , mert gőzöm sincs.
-Vadpárduc!!!

Mostmár tudjátok, ha a dzsungelben jártok, és egy kis csevelyre szottyan kedvetek, egy foltos agancsos állatot keressetek, mert biztos behív egy kávéra....

2010. február 14., vasárnap

Valaki más

Nekem sosem az volt a parám gyerekkoromban , hogy anyuék biztos nem is az igazi szüleim, hanem az , hogy amire eredetileg anyakönyvveztek az nem az igazi nevem.
Valami csere történt , vagy anyu rosszul emlékszik, de engem nem hívhatnak így.
Valaki mást , lehet, de engem biztos nem.
Anyu bocsánatkérő mosollyal később elmesélte, hogy mindenki fiúnak várt,az utolsó másodpercig Tibikéztek, míg egy barátnője a szülés előtt rákérdezett, mi lesz ha mégis lány?Anyu bevalotta hogy gőze sincs, lánynevet nem választottak.Akkor lehetne, Katika , az szép név.-ajánlotta a barátnő.Katika????Soha.Az tehénnek való-vágta rá flegmán anyu.Aztán a barátnő távozása után eszébe jutott, hogy a barátnő is Katika.Tehát letehenezni elég gáz dolog volt.Vérlázítóan....Ez egy módon lehetett csak jóvátenni, és így lettem Katica.

Póbálkoztam mindenféle variációval, pl négyévesen elhatároztuk unokatesómmal , hogy nevet cserélünk.Tiszta haszon és a név ráadásul a családban marad.Ám anyuék arckifelyezése arra engedett következtetni, hogy nem ők nem tartják a legjobb ötletnek.

Úgy véltük jobb ha fiktív személytől kölcsönzünk, azellen senkinek nem lehet kifogása.

Később beköszöntött a Linda filmsorozat, és veresengve akartunk Lindák lenni mindketten.Olyan viták kerekedtek , hogy egy életre elment a kedvem a Lindától ...

Gimiben a nagy névadós korszakban a lányokkal a Mazsola és Tádéból adtunk neveket, persze nekem maradt a Tádé.Mitagadás én a jeles művet nem olvastam , és műveletlenségemben azt találtam állítani hogy nem leszek Tádé.Az nem lánynév...a mesében pedig Tádé az egyetlen lány.

Ápridinkának az akkori pasim szólított, aki rajongott Vianért,...és én örültem neki mert szerintem csodaszép nevet alkotott Bognár Róbert aki Folavrilt Ápridinkának fordította.Dallamosat , tavasziasat, nőieset, franciásat, és könnyedet. Bármikor szívesen elfogadnám keresztnevemnek.

Ncs csipkebogyó hercegnőnek hívott, ezt is szeretem.
De sok név közül, melyiket használom?

Leginább ezt:Anya!!!!!!!!!!!

2010. február 9., kedd

3-1

Ma el kéne árasztanom a blogot farsangi képekkel.Ma volt ugyanis az ovis farsang.Nélkülünk.
Sajnos a jelmezek a dobozban porosodnak, na jó reggel felvettük őket itthon, a portalanítás végett, majd mindenki bevette a kanalas orvosságot és visszatért az ágyába.
Én is.
Úgy látszik 3-1 a tüdőgyulladás javára.
De holnapra átvehetjük a vezetést....

2010. február 8., hétfő

Doktorosdi

Ma átszaladt a szomszéd kislány anyukája , hogy Ncs nem vizsgálná meg a csemetéjét.
Ncs nek ilyenkor nincs más választása, dunnyog egy kicsit, és lemegy a táskáért.
A táska látványától Kincső egyből vetkőzni kezd :engem apa, engem, én sokkal betegebb vagyok!!!!!

Ebben az esetben nem tudom állítani hogy sokkal betegebb de tüdőgyulladása van, tehát beteg.
Lassan a nappalink átminősülhetne patikának mert a sok üvegcse, ilyen- olyan orcsepp, orsszívó és köhögéscsillapító arzenál napról napra bővül.
(Számomra mindig is hihetlen volt hogy egy öt perces vizit után öt recepttel távozom a rendelőből.Komolyan gondolhatja bárki is , hogy egy szem gyerek öt különféle gyógyszert fog bevenni???? De ezt csak úgy magamban mondottam.Senki ne vonjon le mélyreszántó következtetéseket, én pártolom a modern orvostudományt.Mivelhogy....)

Apu, majd te átmész a szomszéd kislányhoz, de én választok neki gyógyszert.-és kiemeli a legkeserűbbet- Ezt szívesen nekiadom!!!

Naná.

2010. február 7., vasárnap

Esti séta

Ma Ncs azzal állt elő, hogy nem volna-e kedvem járni egy kicsit.
Egyedül.
Biztos eléggé kezdhettem elsárkányosodni, mert ritkán mond ilyet.
Volt kedvem.
El kell árulnom fantasztikus volt.
Évek óta nem sétáltam egyedül, ez az életforma nem tartalmazza a magány csomagot, ha egyedül sétálok azt okkal teszem és gyorsan mert az okok bezárnak és elmúlnak, és elkések, folyik a hátamon a víz közben, úgy loholok.
Most nem siettem.
Élveztem a teret, meg a telet, a havas háztetőket az alvó város nesztelenségét, a szél porhó felhőjét,a tél illatát, a füstöt, és Vp-t, ahol élnem adatott.Élveztem a várost, mint régen gimis koromban nagyszerűnek éreztem , és otthonosnak.Ezalatt a kapualj alatt csókolt meg x, itt meg Y, a miheztartás végett.Amott sírtam kicsit mikor z nem csókolt meg, itt pedig angol szavakat tanultam a nyelvvizsgára,és itt vesztem össze b- vel, persze nincs olyan szöglete a városnak ahol ne veszekedtünk volna egy sort....Zsebre dugtam a kezem.
Havat ettem.
Felurottam a hókupacokra és térdig merültem.
Hóanygyalkáztam.
Lefeküdtem a fölre , és figyeltem mikor üt pont 10-et a székesegyház órája.
Majd mikor az arra andalgók furcsán néztek diszkréten felálltam , leporoltam a kabátom és üdvözült mosollyal hazasétáltam.

2010. február 6., szombat

Csukamájolaj

Ha valamelyik gyerekünk beteg, esetleg mindkettő akkor efféle reakciókra számíthatunk a mamánál:

-Tönkreteszitek ezeket a szegény gyerekeket!Csak a ti hibátok , hogy folyton betegek!Szörnyű , hogy minden betegséget hazahoztok nekik!
-De mama, a 23 gyerekből ma csak 8 volt ott az oviban.Nem gondolod , hogy inkább ott kapta el Ábel???Mi nem is voltunk betegek mostanában.
-Hát ez az, ti nem,de ti rendesen táplálkoztok bezzeg a gyerekek éheznek!
-Éheznek???????? Mikor minden nap kétfélét főzök???
-Mert nem főzöl elég táplálóan!Van mennyiségi és minőségi éhezés is.Hiába lakatod jól őket amikor nem jutnak hozzá az igazán szükséges tápanyagokhoz.Bezzeg mikor mi gyerekek voltunk a dédi minden nap belénktömött egy kanál csukamájolajat!

No comment.

2010. február 4., csütörtök

Lógalába

Vagis nem lóg, hanem befelé tartja.
De ezt már említettem.Hogy vergődünk az intézmények hálójában.
Így jutottunk vissza az ortopédiára.
Ahol kórusban így szóltak az ottlevők:
-Anyuka, ezt a gyereket meg kell műteni.
Én majdnem leestem a székről.
Három hónapos kora óta azzal hitegetnek , hogy ez nem komoly.
Ezt kinövi.
Nem kell kezelni, ez nem téma.
Jaj anyuka, ide beteg gyerekekt hordanak nem ilyeneket, akiknek aggódós anyjuk van.
????
Én szeintem egy műtéti megoldás viszont komoly dolgot takar.
Vagy én vagyok tök hülye????

A pro és kontra érveket illeti már túl vagyok azon hogy mindenki mást mond.
Azok akikkel találkozom részben sürgetik részben kimondottan ellenzik a műtétet.
Ami mellette szól:
Az elmúlt másfél évben semmilyen javulás nem volt megfigyelhető.
Kincső orvosa szerint ez innentől már nem is várható.
A gyógytornát itthon csináljuk Kincső kooperál és lekes-mégsincs javulás.
Valóba a talpa külső élén jár mint ezt megjósolták, futáskor gyakran elesik.
Ami ellene szól:
A befele fogatott járáskép viszont több komponensű, mert csípőből is befele forgat.
A pécsi gyerekortopédián nem javasolták a műtétet.
Elképzelhető , hogy magától korrigálódik.
A műtét után két hétre gipszsínt helyeznek fel.(egy két évesnek ez nagy csapás)

2010. január 31., vasárnap

Gólya

Avagy hogyan utáljuk meg a kedvenc számunkat, röviden.

Van a PUF-nak egy száma, az a bizonyos Gólya.(http://www.youtube.com/watch?v=O3wWfFHf674)

Nagyon beleszerettem, rögtön az elején mikor kiadták.

Aztán megtettem a telefonomon csengőhangnak-hadd halgassam minden nap.

Egyébként egy ideje többet szól a telefonom.

Egy nap feltűnt hogy a csengőhangomat danolásszák, gajdolva, de felismerhetően.

Szegény gyerekeim milyen zenéken kell felnőniük-próbálom sok Kolompossal, meg Halász Judittal kompenzálni őket a traumákért...amelyeket pl. az hosszantartó After Crying hallgatás okoz, sajnos NCs-nek meg az a kedvence.Ámbár szerinte ez majdnem komolyzene és fejleszti a gyerekeit, ami lehet hogy így van, de nekem öt perc után megfájdul a fejem tőle.Ilyenkor NCs fel szokta ajánlani , hogy ad egy Algót, a fenekembe mert pont itt van kéznél, köszi de inkább nem, mondom én vidáman, de tudom , hogy leszólni a After Cryingot , az válóok.

Biztos nekem is sok idegesítő dolgom van, azaz szerintem nekem sokkal több van.

Visszatérve a Gólyára, egy meggondolatlan pillanatomban betettem az autóban is.

Anyúúúúú!Szól a telfonod!!!-kiáltották kórusban.

Nem szól,csak ez a dal van az én telfonomban is.Beletettem hogy sokszor hallgathassam, mert tetszik nekem.

Döbbent csend.Majd:

Mégegyszer!!!!!!!!-kiáltják lelkesen.És meghallgatjuk mégegyszer.

Azóta mint a citrom látványától a nyálelválasztás, az autó látványától beindul az óbégatás:Gólya!Anyu, a Gólyát akarjuk!!!!!!

És :Mégegyszer!!!!

Próbáltam elmagyarázni , hogy jó, jó, hogy az embernek tetszik valami, és szereti hallgatni, de minden nap , minden utazáskor nem lehet,mert megutáljuk.

Erre mit mond ez a kölök:-Anyu , nem te mondtad , hogy még a telefonodba is betetted hogy szokszor hallgathasd????

DE.Én mondtam.


2010. január 28., csütörtök

Motormotormotor







Úgylátszik a motorozás nem szezonális a kölköknél, hanem hullámokban tör rájuk.
Most épp a top 10 népszerűségi listán, az egymás piszkálása után a második helyet foglalja el.
..mert motorozni lehet kint és bent, a garázsban és a hóban, a jégen nagyon klassz (esni)de a legklasszabb a közlekedési balesetek szemléltetése röviden, a megelepett szülőknek.(íme)




2010. január 25., hétfő

Kérdések

Évi írt egy bejegyzést, az apró kérdésekről ,amiken töprengeni szokott.
Ezen fölbuzdulva én is összeírtam a napi gondolatfolyamomba beuszó apró kérdéseket...

-van-e olyan hogy az ember megváltozik, váloztat a hozzáálásán a viselkedéséen csak azért mert a párja, barátja , élettársa ezt elvárja tőle ?
-a körülmények alakítanak minket vagy a tulajdonságaink elve meghatározottak?
-befolyásolja a viselkedésünket hogy ki milyen csillagjegyben született, vagy ez csak általánosítás? ( tehát azért döntök ilyen nehezen mert mérleg jegyű vagyok, vagy azért mert szimplán lúzer, nem mindegy)
-elalvás előtt vajon mire gondolhatnak mások?

2010. január 19., kedd

A kerítésen innen

...Két esztendeje vettünk itt egy lakást.
A kerítésen innen.
Onnan túlról mindig nyújtottam a nyakam, de fene magas volt a kerítés.
Be kéne lesni....aztán ittragadtunk.
Sosem bántam, mert jó itt, a kerítés megvéd.
A legjobb az , hogy sok gyerek lakik itt.Szinte minden családban van egy kettő, így tavasztól őszig a lakópark összes gyereke kint lebzsel a játszótéren, nem lehet kihagyi mert mindenki ott van aki számít.Télen más a helyzet, a játszótéren befagy az ember feneke.Arra jó , hogy megbeszéljék kinél folytassák a játékot.Így a gyerekek egymásnál lebzselnek, minden napra jut egy cimbora.
Én , aki egyke , félénk gyerek voltam, és hétévesen is anyu volt az egytlen játszópajtásom, ezt nagy örömmel szemlélem.
Még akkor is ha este én takarítom el a romokat.

2010. január 15., péntek

Középhőmérséklet

Ezzel a szóval jellemzhetném a januárt.
De télidőben is van élet, nálunk ilyesformán:

-Anyuci de jó puha a bundád!- kiált fel Kincső egy nap az arcomat simogatva.

-Anyu a képen Szent Margit mit tart a kezében pisztolyt vagy hajszárítót?
-?????de igaz Ábel ott a pont mert én sem jöttem még rá mit tart a kezében.

Ábel kedveskedve fordul a tesójához.Mézesmázosan:-Kincső nagyon érdekes dolgokat mesélsz.De most fogd be , légyszíves.

-Anyuci elszámolok százig.
-Jó.
-Tíz, húsz, tizenhúsz.
-Igen???
-Száz.Ugye milyen jól ment???
-Jól.Fő az önbizalom.


-Nekem két kedvenc versem is van .És mindkettőt én írtam!-közli egy este Ncs.
-Milyen jó, hogy Ábelnek volt kitől önbizalmat örökölni.

..és így tovább:)

2010. január 9., szombat

Kicsit nehezen

Kicsit nehezen találok ide mostanában.

Nem is baj,mert bizony az én újévi fogadalmaim között is szerepelt , a kevesebb netezés, több olvasás.Más nem szerepelt, nem vagyok olyan nagy fogadkozós típus.

Sosem hittem a majd megváltozom, és megmutatomén dolgokban, a változás magától jön ha itt az ideje.

Ennek jegyében mindjárt elrohantam a könyvtárba és kikölcsönöztem valami olvasnivalót.

Ezt-Parti Nagy Lajos: Hősöm Tere

Node, álltam ott mint a bálám szamara, bután néztem, mint aki sosem járt könyvtárban,és azon töprengtem, hogyan is dönthetném el , hogy a sok ezer könyv közül mégis melyiket válasszam.
Mert egyrészt szeretném mindegyiket. Másrészt a gyerekek pillanatok alatt lepakolják a sok ezer könyvet, úgyhogy volt rá még két másodpercem hogy eldöntsem.

Tehát kész tervvel kell odamenni, listával.

Na ez az amit én sosem fogok írni, viszont a segítségeteket kérem, szerintetek mi az a pár könyv aminek föltétlenül rajta kéne lennie a listámon?