2010. április 25., vasárnap

Rés a az idő lepedőjén

A kórházból hazatérvén kincső elő kérdése, amit ma reggel jó kedvvel kelve feltett:
-Megvannak az ARANYOK?
-Megvannak, nyugi.
-Akkor nézzük meg őket!
Ha a ded az aranyokat akarja akkor már javul az állapota.
Az ARANYOK egy dobozban vannak, rózsaszín szalagos dobozban, és valóban azok, aranyékszerek.
CSecsebecsék.Aranyfülbevalók, éretsségire kapott karperec, a dédipapa aranyórája, nagymamám nyaklánca aranyszívvel, rózsaszín köves gyűrű, és Kincső keresztelői ajándékai.
Ezeket minden nap átnézi, és megbeszéljük melyik kié, vagy kié volt.
Ma fura kérdéssel állt elő.
-Fénykép van?
-Miről?
-Dédimamáról.
-Van.
Elővettem a képeket , és kiválasztottunk egy kisebb képet dédimamáról, dédipapáról.
Aztán kiléptem pisilni, otthagyva az aranyokat és a fényképeket.
Fél perc múlva hallom , hogy Kincső csevegő hangnemben :
-Tili mama, figyelj megvannak az Aranyok.Nézd a a szív alakú lánc, látod.Nem veszett el!
Tibi papa, itt az órád!Örülsz? Nem ketyeg de elvisszük óráshoz.Jó lesz.????


Odabent ül felpolcolt lábbal és a morzsányi fekete fehér képre rakja az órát.

Magamban folyatom a csevelyt....

Mama, nem adom el Ratosnyát , jó?

És látod vigyázunk az aranyokra is.

Örülsz?

Én örülök.

Nincsenek megjegyzések: