Nekem sosem az volt a parám gyerekkoromban , hogy anyuék biztos nem is az igazi szüleim, hanem az , hogy amire eredetileg anyakönyvveztek az nem az igazi nevem.
Valami csere történt , vagy anyu rosszul emlékszik, de engem nem hívhatnak így.
Valaki mást , lehet, de engem biztos nem.
Anyu bocsánatkérő mosollyal később elmesélte, hogy mindenki fiúnak várt,az utolsó másodpercig Tibikéztek, míg egy barátnője a szülés előtt rákérdezett, mi lesz ha mégis lány?Anyu bevalotta hogy gőze sincs, lánynevet nem választottak.Akkor lehetne, Katika , az szép név.-ajánlotta a barátnő.Katika????Soha.Az tehénnek való-vágta rá flegmán anyu.Aztán a barátnő távozása után eszébe jutott, hogy a barátnő is Katika.Tehát letehenezni elég gáz dolog volt.Vérlázítóan....Ez egy módon lehetett csak jóvátenni, és így lettem Katica.
Póbálkoztam mindenféle variációval, pl négyévesen elhatároztuk unokatesómmal , hogy nevet cserélünk.Tiszta haszon és a név ráadásul a családban marad.Ám anyuék arckifelyezése arra engedett következtetni, hogy nem ők nem tartják a legjobb ötletnek.
Úgy véltük jobb ha fiktív személytől kölcsönzünk, azellen senkinek nem lehet kifogása.
Később beköszöntött a Linda filmsorozat, és veresengve akartunk Lindák lenni mindketten.Olyan viták kerekedtek , hogy egy életre elment a kedvem a Lindától ...
Gimiben a nagy névadós korszakban a lányokkal a Mazsola és Tádéból adtunk neveket, persze nekem maradt a Tádé.Mitagadás én a jeles művet nem olvastam , és műveletlenségemben azt találtam állítani hogy nem leszek Tádé.Az nem lánynév...a mesében pedig Tádé az egyetlen lány.
Ápridinkának az akkori pasim szólított, aki rajongott Vianért,...és én örültem neki mert szerintem csodaszép nevet alkotott Bognár Róbert aki Folavrilt Ápridinkának fordította.Dallamosat , tavasziasat, nőieset, franciásat, és könnyedet. Bármikor szívesen elfogadnám keresztnevemnek.
Ncs csipkebogyó hercegnőnek hívott, ezt is szeretem.
De sok név közül, melyiket használom?
Leginább ezt:Anya!!!!!!!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése