Igazi hiszti

Lefele jövünk a lépcsőn.
Kincső feljajdul:
-Jajjaj!De fáradt vagyok!
-Jó, mindjárt otthon vagyunk, szerencsére, én már látom a házat!-vígasztalom,de tudjuk ugyebár nem erre megy ki a játék.Hanem arra, hogy én vegyem ölbe.
-Jáoájáá,jajjajj!-kiáltja minden igazi fájdalom nélkül a hangjában.Csak úgy megszokásból.Ennek a magtartásformának a definíciója :MŰHISZTI.(Kincsőül MUHISZTI)Meg is említem neki.
-Kincső, ez műhiszti!
Pár percre abbamarad az óbégatás.Mintha késsel vágták volna el.
Majd felém fordul és roppant öntudatos hangon megjegyzi:
-Anyu, ez nem Muhiszti!EZ IGAZI HISZTI!

Az ágy rendeltetésszerű használata

A mai nap során a fiam kétszer, azaz délután és esti fektetés után is előjött úgy,hogy ömlött a szájából a vér.Az ajkából konkrétan, amit bevágott az ágyikója szélébe.
..vajon cseréljem nagyobbra az ágyát, vagy oktatnom kéne az ágy rendeltetésszerű használatára?

Fény

Mennyi fény, gondoltam ma mikor visszanéztem a Dunára, ragyogott a Nap.Ilyenkor csodálatos Budapest is, még akkor is ha megint ügyetintézni jöttem.Az egyetem aulájának nagy üvegteteje van, és beömlik rajta a fény, beárad.Különben lehet hogy én vagyok elfogult, de nagyon tetszik nekem a kilinika új épülete.(Szentkirályi u, 47 ha arra jártok pillantsatok rá-igazi márványpalota)
Majd lényegesen kevésbé fog tetszeni ha kiraknak szakvizsgán mert tanulás helyett tessék megint gépezek. Upsz

Hacacáré

-Anyu, vedd elő a hacacárét!-kéri tőlem Kincső, és a polcára mutat.
-Hm.Melyikre gondolsz, Kincső?
-Hacacáré, hacacáré-nevetgél hamiskásan.
Ja igen, már tudom,a Maszat hegyre gondol, ami mindnyájunknak nagy kedvence lett.Tehát hacacáré.Ha tehetitek olvassátok el ! Bár nem kétéveseknek való,de én esti meseként folytatásokban olvastam fel nekik, és mondhatom remekül szórakoztunk , én a verseken, ők pedig azon hogy én milyen jókat nevetgélek olvasás közben.

És mégis...

Mert függő vagyok.Azért.A szakvizsgám még nincs meg, hajaj,de messze vagyok még attól.
Átmeneti visszaesésesek mindig előfordulnak.:)...

Szóval mosogatunk Kincsővel.
Csorgatja a vizet a kezére.
-Anyu, Én is kérek kéket!!!
-Kéket? -sem a szivacs sem a mosogatószer nem kék,tanácstalanul nézelődöm.
-Kincső , milyen kéket?
-..hát anya, edénykéket!-mondja és diadalmasan a játékedénykéi felé mutat.

Idő-Zavar

Sajnos, így megy ez.
Elhatároztam , hogy a szakvizsgáig nem írok több bejegyzést.
Meglátjuk meddig bírom.:)
Már erősen remeg a kezem esténként....