2011. október 20., csütörtök

Sárkányokról mint olyan

Mostanában mindent a sárkányokról!
Vagy inkább küldjétek a sárkányokat veszprém egén át..:)
..hát két sárkányos sztorit is befogtunk az őszi viharos égen.
Az egyiknek Tűzkönny a címe.http://www.libri.hu/konyv/tuzkonny.htmlItt olvashattok róla, mi találomra szúrtuk ki a könyvesboltban a hat éves oltás jutalmaként.Múlkoriban bevásároltatta velem az Eragont, amit aztán nem bírtunk végigolvasni, vagy azért mert nem jó, vagy azért mert korai volt még.Kicsit árnyaltabban fogalmazva nekem nem tetszett,neki pedig nem volt való.Ám ez a Tűzkönny nagyon nagyon kedves és igazán kisiskolásnak való történet, tele humorral, és sárkányokkal.Igazi öröm volt végigolvasni.

A másik könyv, a Sárkány a lépcsőházban, Nádori Lídia könyve ezt a könyvtárban markoltam fel, mert a címében szerepelt a sárkány.http://www.pagony.hu/lookinside.php?id=14261
Nem tudom, hogy jó ötlet volt -e...
A gyerekeknek tetszett, igazából én érztem úgy hogy a meséinkben el kell szállni, felhőpamlagra ráheverni, és nevetni.Sírni én nem mesék birodalmába járok.Azt megtehetem ha körülnézek alaposabban a valóságunkban.Ettől függetlenül a valóság igenis adptálható mesehangra, és mesébe pedig álomszerűen csepeg, szűrödik be külvilág.Ettől a könyvtől én nagyon elszomorodtam.

2011. október 13., csütörtök

Őszi gondolatok

Akárhogy is , de újra és újra feltevődik bennem a kérdés: hogyan tovább?
Azaz: milyen irányba terelgessem életem?
Maradjon ez az irány?
Pontosítok, van két nagyobbacska gyerekem, akikkel lehet pörögni, zenéket hallgatni, sámánnak öltözni, és táncolni Vhk-ra, lehet velük kézműveskedni, és edzésre járunk, meg beszélgetünk.
..mesélek nekik, Áfonyáról és Rekettyéről, Erdélyről, az öregekről, elmesélem a jó sztorikat, régebbről, a dalokat amiket valakitől hallottam, B.-tól például, mert neki mindenre volt egy dalszövege, ezt is elmesélem...és ez jó is.
Aztán , szabad is vagyok, nagyon szabad, ahhoz képest ami eddig volt, van szabadidőm, és új cd lejátszóm az autóban amit néha összetörök.az autót , mármint, értitek.
Sokféle zenét hallagtok és vezetek, nézem minden reggel hogy lesz a nyárból ősz, és hogyan költözik a szívembe kis hideg, a nyári melegek helyére.
Elsiratom azokat a szerelmeket amiket eddig nem sirattam el, mert nem értem rá pont, most meg itt ez sok szabad óra, hej, de jó.
Esténként tornázom, nappal meg van hogy potyog a könnyem mert nekem nehéz szakmám van , nagy arc kell hozzá, és karizom. ..és nekem egyikből sem jutott elég.
Ezt mindazért írom mert Ncs. nek eszébe jutott hogy mi lenne a szülnék még egy gyereket.Ezzel a kérdéssel én is foglalkoztam , és régebben sem jutottam vele sehova,abból is látszik bizony, eddig nem szültem.
Akartam, csak elfogyott a lendület a kanyarban, viszont tartok tőle hogy most az idő fogy el...és elrohan az élet a nagy rohanásban..
Ebben a bejegyzésben nem feltétlenül jutok majd a pontból b pontba, nem is akarok, és nem is kételkedem abban , vágyom még arra, ami tulajdonképpen a legcsodáltosabb dolog a világon, de valamiért úgy érzem belülről hajt valami féktelen vágy,hogy átéljem. megnézzem, megküzdjek és végül megnyugodjak.
..talán , hogy én magam váljak felnőtté.Ami szemlátomást nem is olyan könnyű dolog.

2011. október 12., szerda

Alkotunk, és dokumentálunk





















Ebből is látszik cseppet sem tétlenkedtünk az ősz napfényes heteiben.Alkottunk, és Ábel szorgalmasan dokumentált.Ezek bizony az ő képei.Emellett sok minden más is elkészült, amiről a fotós palánta bizony , lemaradt...


2011. október 8., szombat

Őszi érzés

Hát, itt az ősz...nincs halogatás.Eszembe is jutott ez a vers amellyel szavalóversenyen indultam elsőben..persze nem nyertem, de milyen jó, ha bevillan egy két sor, és egy kép, ahogy őszi avarban gázolok anyámmal, és mondom, mondom neki a verset, ő pedig merengve , azt mondja , az egy dolog , hogy tudom a verset, de , és felemel egy levelet, érzed ennek a lapinak az illatát, úgy mondd el , hogy más is érezze, ezt az őszi illatot,majd elhajítja a levelet. Úgy mondom...ha akkor nem is, nektek most, orromban az őszi levek illata.


Kányádi Sándor :Madármarasztaló

Nyári-kék
őszi ég
nézi a
tó vizét:
tó vize
őrzi még
nyári nap
melegét.
Őszi ég,
nyári nap
színarany
sugarak,
ugye még
nem hagy itt,
ugye még
melegít
éltető
sugarad.
És veled
itt marad
bár egy-két
hetet még,
ha lehet,
halogat.
Őszi ég
messzi kék
útjait
keresőn,
messzi kék
messziség
hangjait
figyelőn,
ugye még
itt marad
te sok szép
madarad.

2011. október 5., szerda

Csecsebecse

Ilyenkor mindig mélyreszántó gondolatokat szoktam közreadni, ha öregszem egy évet, rögvest úgy is érzem bizonyítanom kell, bölcsebb is lettem, és bizonyára így is van.
Anélkül is így van , hogy bizonygatnám...
Ebben az évebn elhatároztam , hogy megelpem magam, valami csecsebecsével.

Konkrétan azzal a ténnyel , hogy nem fogok szenvedni a szülinapon, nem sajnálom magam, és nem nézek tükörbe egyszer sem, a ráncok számlálása végett.

Sőt mivel új évtizedbe léptem, újrakezdtem a számolást,1, 2, 3...A 29 nyomasztó volt, a harminc kész katasztrófa, bánatomban még egy jó arcüreggyulladást is produkáltam.

Elővettem a két évvel ezelőtti kívánság listámat, és megnéztem. Hiszen szinte minden teljesült!

Nézzük csak:
Voltam a Nemzeti Múzeumban, kétszer is.
Van kenyérpirítóm, a fogam pedig csúcsjól működik, nagyon élvezem hogy van.
Voltam mulatni a cimboráimmal, és olyan volt amilyennek álmodtam.
Sétáltam Budapesten egyes egyedül több mint egy órát, és hazavágytam.
Nem lettem fiatalabb de minden kívánság nem teljesülhet.

Nézzük csak az újabb kívánságokat:

Kicsi következetesebb életvitel, kicsit kevesebb elkésős reggel:)
Életmód beli váltás, több mozgás, kevesebb édesség.
Valami spirituális irány, megújulás...olvasás, könyvek, könyvek, könyvek!