2010. szeptember 4., szombat

Elvágyódás

Mióta Ábel rájött, hogy ezen a világon nem csak Vp. létezik , azóta utazgatna.

Ki nem kérdem én?

Addig , amíg útra kelünk egyszer, efféle diskurzusokkal mulattat engem.

1.
Anyu elviszel PinkFöldre?

Persze simán.Induljunk azonnal.

Most komolyan.

Hol van szerinted Pinkfölde?

Nem Pinkfölde, hanem Pink Föld!Ott van ahol régen kitört a vulkán nem emlészel, és egy várost beborított.Együtt néztük a zezenben.

:) de igen , Pompeinek hívták a várost. Pink Folydnak meg a bácsikat akik énekelnek a vulkánról.

Aki nem hiszi járjon utána. (Live in Pompei)

2.
Észtországról álmodtam.

Tényleg én is!- kontráz rá Ábel.-Jártunk mi ott?

Nem.

Akkor hogy álmodhattál róla.?Különben én jártam ott-mondja nagy komolyan-ott volt az , hogy egy nénit befalaztak élve a várba.Nem emlékszel?

De igen , és aztán mi lett?

Olyan hangosan ordított hogy jöttek a kőművesek és kiszedték, csoda hogy addig bírták a hisztit.

Hehe.Csoda.Még szerencse hogy kifalzták.Különben ha ilyen hely nem vágyom oda.Meg hideg is van ott.

Én szeretem a hideget, mehetünk is, csak felkapok egy sapkát.

3.
é....s akkor Sámson visszatért Gázába.
-Gázba?
-nem Gázába, az egy város.
-Mikor viszel el oda?
-Soha, ott háború van.
-Tudod mi, én kivárom amíg béke lesz.El is kezdem várni...
-Jó kezd csak el, közben úgyis elalszol....

Nincsenek megjegyzések: