2010. december 27., hétfő

A köd...

Máskor csupa szépet és jót szoktam ilyenkor érzeni, de az idei ünnepeket eléggé beárnyékolta köd. Amikor szerdán először láttuk , hogy mekkora köd van azon kacarásztunk rá lehetne akasztani a fejszénket, mert kérem szépen nekünk van fejszénk, mivel fával fűtünk...vagy akármi mást, a kardunkat mondjuk.Csütörtök reggelre már tudtam a köd nem vicces, esküdt ellenségem lappang benne...sajnos előkerült a Spiropent, az és Ventolin, és a Rectodelt azaz minden amit legkevésbé sem szeretek belegyömöszölni a gyerekeimbe, amikor pedig mézeskalács gyömöszölés ideje lenne..annyira vártuk, és annyira szép adventi időket éltünk át, szóval rossz volt nézni hogy egy este alatt hogyan változott az adventi asztalkánk gyógyszeres szekrénnyé...Ábelen vörös foltok is megjelentek, és apró kiütések, azért is a ködöt okoltam, ezt a alattomos szürke gézengúzt, aztán kiderült , hogy anyunál játszás közben elbújtak az ágy alá, ami suttyomban bepenészedett...és sajnos Ábel a penészre a leginkább allergiás (meg sok minden másra, a porra, a állatokra, és bizonyos kajákra-a köddel eddig nem számoltam)
Ma a doktornő azt javasolta hogy estleg a tejmenetes értendre egy időre visszatérhetnénk, ami eléggé rémisztően hangzik.Ezt csak suttyomban teszem hozzá, hogy nem, nem azt csak a végső esetben.Ma volt az első napunk hogy nem fulladt annyira..szóval jövünk kifele, remélem.
Kicsit kesernyésen írom ezt leszámítva minden jól sikerült..de hogyan lehetne ezt leszámitani?

Nincsenek megjegyzések: