2008. december 17., szerda

Változunk

Mi a helyzet alvásfronton?
Hatalmas változások álltak be!
Ezt úgy írtam le mintha az én diadalom lenne, persze igaz, az én diadalom, mert én húzok hasznot belőle.Meg a többiek is.
Mindenki alszik ugyanis.
Lelkesen.
A saját ágyában.
A család reggel kipihenten ébred.
Csodás.Komolyan.Köszi Kincső , jó arc vagy!
(de már itt volt az ideje)

Sőt.Három napja egyedül megy az ágyába, a saját lábán, magától.Dönci macival a karjában és puszi, puszi aztán kimegyek.Hallom hogy feláll, majd lefekszik. Tíz perc múlva alszik.Nem reggelig, de maximum egyszer ébred, átmegyek megpuszilom, majd nyugodtan visszafekszik és tovább alszik.Nincs többet éjszakai szopi, 12-14-szer, fél órákig, nem gyúnyolódik velem a pasim , hogy többet meg ne lássa az ágyunkban mert ő nem tud tőle aludni, mert ez a büdös baba mindig keresztbe fekszik és neki nem marad hely,meg a fülébe kiabál, és pisiszaga van.
Bizony ez mind igaz de mégis nézzünk szembe a ténnyel hogy a gyerek közös.
De az ágy is közös, úgyhogy neki is joga van eldönteni kivel osztja meg.
Én részemről örülök , hogy velem.
Azzal is szembe kell néznem hogy így mindenkinek sokkal jobb, szemlátomást Kincsőnek is, naponta többször is befekszik a saját ágyába és pihen, macizik , vagy kukucskál, jó kedvvel megy aludni.
Meg én is, mert merem remélni nyugodt éjszaka vár ránk.

Nincsenek megjegyzések: