2009. október 2., péntek

Kedvencek

Ma megtaláltam anyunál két gyerekkori kedvenc könyvemet. Az egyikük az Ilyen vagyok kívül belül (ugye, hogy csak felvettek orvosira, ilyen alapos előtanulmányok után) a másik Kányádi Madármarasztalója ( magyar nyelv és irodalom szakot pedig kihagytam, kár)
Mintha régi ismerősökkel futottam vona össze..előmerült a feledés homályából gyerekorom illata, hogy melyiket hol lapozgattam...az ovim udvara, Ratosnyai ház hálószobája, otthon a kertünk a függőággyal...
Szóval emígy álmodoztam én az emlékekben térdig, s netovább, aztán arra gondoltam az enyéimnek vajon mi fog megmaradni?
Mitől válik egy könyv fontossá a száz közül, hogyan idéz fel egy egyszerű illat annyi mindent...és miért pont az érint meg ami megérint?

Úgyhogy most összeírom az eddigi kedvenceiket:
Ábelnek Jankovics könyve az Ének a Csodaszarvasról.Szívesen hall minden történelmi eseményről, de Hunor és Magyar az abszolút sztárok.A csúcsmondat belőle:agyag agyag nyiss utat.
Mátyás Királyos mesék, legendák is versenyben vannak.
77 Magyar Népmese, nyilván.naná.
Kincsőnek az Öreg néne őzikéje....(emberek , hogy én hogy unom minden este elmesélni)...Iciri piciriés Weöres Sándor minden létező műve.
Bogyó és Babócát mindketten nagyon szeretik.Én is szeretem, különben.
Anna és Peti sorozatból, a Megmondalak.Ez azért népszerű mert a hősök undokok, és veszekedősek és ez segít kibékiteni magukat a saját rosszcsontságikkal...

No és zenék.
Tavaly elmenetünk Gryllus koncerte.Népszerűsége így verhetelen volt, eleinte nagyon bevált,de én már keztem ,jaj, szóval megunni enyhénszólva...szerencsére most átnyergeltünk a Kolompos együttesre, új hús.
Pink Floyd Meddle lemeze, ebben ugyanis állatok hangajait használták fel.

Rajzfilmek.Nekik:Zezen.(mármint Ábel így hívja őket)
Hát, én eléggé cenzúrázok.Most épp a Vackort nézik lelkesen, de Kisvakond, Kockásfülű nyúl , Lolka és Bolka, Pamlalini, Ludas Matyi, Szaffi a fő listavezetők.
Mostanában néztük a No, megállj csak-ot, és Thomast is.Szerintem e téren nem válagatósak, jöhet bármi.Mesét menterndeszerűen nézünk, reggel és este húsz percet.Reggel amíg elkészítem a reggelijüket és felöltözök (hétvégén még szunyálok ilyenkor 10 percet), ők még lustizhatnak tovább,és este fürdés után.Ez még a szopi időkből maradt ránk így (reggeli nagyon éhes és azonnal cicit szopi, esti bealtatós szopi alatt nézhetett Ábel mesét-így kikerültem a ki reggelizzen előbb, és ki feküdjön le előbb hisztiket) Ezt viszont annyira megszokták , hogy sosincs nyígás , hogy napközben nézzünk, még ha dögre unják magukat akkor sem.Akkor engem bosszantanak, persze.Ez különben olyan mint a fürdés, fogmosás.Zezen.

1 megjegyzés:

ilgya írta...

:)
Jó volt olvasni:)
Nosztalgikus emlékeket ébresztett a bejegyzés...akárhány könyvet (akár jutalomkönyvet,akár szülinapra szánt verseskötetet)elhozok a szüleimtől,rámtörnek az emlékek...
Nekünk is nagy kedvencünk az Anna,Peti sorozat,és a Babócáék is. A zenében is nagyon egyezik a véleményünk,Kolompost és Gryllust imádják.
A népmesék viszont még nem jönnek be... klasszul kialakítottad a tv nézési szokásaitokat:)