Vannak az éjnek olyan órái mikor....
Mikor mindaz amiért küzdöttem, mindaz ami velem azonos , olyan semmisenk tűnik.
Elégedetlen?Nem vagyok elégedetlen.
Csak ennek a tegernek a morajlását elnyomja az életem zaja.
Ezekben az órákban hajóra szállok, olyan messzire hajózok amilyen messzire mások , már sokkal előttem , hajóztak már.
Hiszen nincsenek vizek amelyeket már fel ne fedeztek volna.
Nézzünk néhány korábbi élménybeszámolót, persze mástól, olyantól aki tényleg hajóra mert szállni....
..de nekem nem is az a feladatom, maradjunk ennyiben.
"Mint gyermekajkon a borízü alma húsa,
a zöld lágy lé befolyt fenyő-bordámon át,
a kormányrúd levált, s lemállt a horgony gúzsa,
s hab mosta kék borok és hányások nyomát.
S azóta fürdök itt a tejszinűn derengő
és csillagringató tenger dalaiban,
a zöld azúrt iszom,hol néha egy merengő és
mámoros tetem , bús sajkaként suhan.
...................................................................................
Plus douce qu'aux enfants la chair des pommes sures,
L'eau verte pénétra ma coque de sapin
Et des taches de vins bleus et des vomissures
Me lava, dispersant gouvernail et grappin.
Et dès lors, je me suis baigné dans le
Poème De la Mer, infusé d'astres, et lactescent,
Dévorant les azurs verts ; où, flottaison blême
Et ravie, un noyé pensif parfois descend ; ..................................................................................."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése