Hhhhhhiszti

Kincső kincsem ma olyan hisztit csapott, hgy csak néztem.
Elszoktam én ettől, kérem szépen.A téma leginkább az volt, hogy hazaérvén őt kössem vissza az autóba, nem akar feljönni.A kezemben húsz zacskó, Ábel rém álmosan imbolygott.Megpróbáltam kicsalni, hogy gyere nézzük meg a cicát, erre kijött, de akorr :anyu nincs itt a cica, holvan..jáanyanaya, nincs itt a cica, elment!Akkor üljünk vissza az autóba!- felkiáltással fejjel rontott neki a bezárt autóajtónak, otthon nem volt hajlandó bejönni a bejárati ajtón, kétszer visszavette a kabátját és a gumicsizmát, felrúgta a bilijét, majd közölte hogy ő az ágyában akar kakilni, tegyem oda be a bilit, közben folyamatosan ordított.
Szóval azt olvastam a szakirodalomban ilyenkor ne piszkáljuk, inkább teljesítsük a kívánságait, amennyiben lehetséges...Nade ezeket a kívánságokat épp nem volt lehetséges teljesíteni.Kincsőnél sokkal jobbn viselem ezeket a nagyjelneteket, sokkal később akadok ki,de az az igazság hogy ezek eddig eléggé ritkák voltak..
A bili ágybatavésig egészen higgadt voltam, sajnos ott elfogyott a türelmem cérnája...és már azon morfondíroztam leöntöm egy pohár vízzel.De hát egykutya hogy a bili tartalmától lesz vizes a kiságy vagy a pohár víztől , inkább ezt at opciót mellőztem.Igazából ilyenkor azt nehéz megtalálni, hogy mitől billen ki az elakdt tű, mitől változik vissza a csöpp csaj kedvessé és derűssé.Attól , hogy kiabálok vele és szidom egészen biztos , hogy nem fog.