Kivettem a könyvtárból a Világra jönni cimű filmet.
Nem azért mert terhes lennék.
Csak úgy.
A barátnőm szervez itt Vp-ben egy egyesületet, Lélek Éled Kör a nevük.A múlt héten remek születéses progikkal örvendeztették meg a kismamákat és a csemetéket, volt többek között játszóház, sárkányépítés, hordozókendős tanfolyam, meg egy nagy anyaméh modell amiben be lehetett mászni.Hívott ennek a fimnek a vetítésére is, de persze én nem mentm , gondoltam bepótlom és megnézem itthon.
Szépen vegigkönnyeztem én pedig nem vagyok filmensírós típus.
Nem ám.Csak ez annyira személyes húrokat pendített meg bennem.
Én nagyon kooperatív kismama vagyok.
Complience, így nevezik ezt.
Nem választottam más városban orvost, minek, sőt nem is választottam orvost,nem olvastam hozzá szakirodalmat, minek ,hiszen jártam nőgyógyászat órára ott felvilágosítottak amiről köll, és nem csináltam semmi extrát, hagytam a gépezetben sodródni magam, sőt csendben hagytam.Nem keztem jógázni, és nem engedtem magamba a mindenséget , és nem változtattam életmódot.Jól éreztem magam terhesen,sőt remekül voltam, jókat ettem , jókat aludtam.Semmi gond nem volt.
A szülés fontos momentum volt, mert lett kettő ép , egészséges gyerekem.
De nem extra.Nem volt élmény.Nem volt katarzis.
Ha arra gondolok a kórházi gépezet olajozottsága elvette a katarzist, magányos voltam, egyedülálló és kiszolgáltatott.
De ez nem játék.
Nem kaland és élménytúra.
A film egyedül szülő hőse azt mondja a születés magába foglalja a halált is.
Igen. Persze.Így utólag semmi különös nem lett volna itthon, beülök egy kád vízbe sity-suty szülök , mert így volt,persze a kórházban nem járt víz, még inni sem szabad vajúdás alatt.
De ha mégse?
Nem tudom,nem tudom.Szeretnék még egy háborítatlan szülést, és nagyon komolyan gondolkozom hogy harmadjára ha lesz rá alkamam nem fogok bemenni.
Minnél fejlettebb a kultúránk, annál inkább csökken a rizikó, és annál távolabb kerülünk az emberi lényegünktől.Szinte az az érzésem támadt , hogy én mint nő lassan nem is kellek hozzá.Pénzérme bedob, gyerek kipotty.
Nem azért mert terhes lennék.
Csak úgy.
A barátnőm szervez itt Vp-ben egy egyesületet, Lélek Éled Kör a nevük.A múlt héten remek születéses progikkal örvendeztették meg a kismamákat és a csemetéket, volt többek között játszóház, sárkányépítés, hordozókendős tanfolyam, meg egy nagy anyaméh modell amiben be lehetett mászni.Hívott ennek a fimnek a vetítésére is, de persze én nem mentm , gondoltam bepótlom és megnézem itthon.
Szépen vegigkönnyeztem én pedig nem vagyok filmensírós típus.
Nem ám.Csak ez annyira személyes húrokat pendített meg bennem.
Én nagyon kooperatív kismama vagyok.
Complience, így nevezik ezt.
Nem választottam más városban orvost, minek, sőt nem is választottam orvost,nem olvastam hozzá szakirodalmat, minek ,hiszen jártam nőgyógyászat órára ott felvilágosítottak amiről köll, és nem csináltam semmi extrát, hagytam a gépezetben sodródni magam, sőt csendben hagytam.Nem keztem jógázni, és nem engedtem magamba a mindenséget , és nem változtattam életmódot.Jól éreztem magam terhesen,sőt remekül voltam, jókat ettem , jókat aludtam.Semmi gond nem volt.
A szülés fontos momentum volt, mert lett kettő ép , egészséges gyerekem.
De nem extra.Nem volt élmény.Nem volt katarzis.
Ha arra gondolok a kórházi gépezet olajozottsága elvette a katarzist, magányos voltam, egyedülálló és kiszolgáltatott.
De ez nem játék.
Nem kaland és élménytúra.
A film egyedül szülő hőse azt mondja a születés magába foglalja a halált is.
Igen. Persze.Így utólag semmi különös nem lett volna itthon, beülök egy kád vízbe sity-suty szülök , mert így volt,persze a kórházban nem járt víz, még inni sem szabad vajúdás alatt.
De ha mégse?
Nem tudom,nem tudom.Szeretnék még egy háborítatlan szülést, és nagyon komolyan gondolkozom hogy harmadjára ha lesz rá alkamam nem fogok bemenni.
Minnél fejlettebb a kultúránk, annál inkább csökken a rizikó, és annál távolabb kerülünk az emberi lényegünktől.Szinte az az érzésem támadt , hogy én mint nő lassan nem is kellek hozzá.Pénzérme bedob, gyerek kipotty.
Mégsem vagyok egy lázadó alkat.
És sokszor eszembe jut a mese, a hályog kovácsról..ki ismeri?Gyerekorom kedvenc diafilmes meséje volt, a fickó aki kovács megoperálja a hályogos betegeket, cseppet sem remeg a keze mikor műt, de az öreg doktor bácsi elmeséli neki, mennyire könnyű bárkit vakká tenni , csak ha egyet is rándul a keze...onnantól fogva soha többet nem tud operálni kovács, mert remeg a keze.
Kicsit így vagyok én ezzel a kérdéssel.
3 megjegyzés:
Lehet tudni valami közelebbit erről a Lélek Élet Körről? Csak nem valami mocorgás kezdődik háborítatlan szülés ügyben Vp.ben???
(A Világra jönni meg egy csoda! Én is végigbőgtem - na, jó, én mondjuk már pocakosan néztem :-DDD)
Szia Lívi de van egy honlapjuk:www.lelekeledkor.hu.
Ezt egy pár anyuka csinálta eddig, de mostmár azt hiszem közhasznú egyesület.Emlékszel Újszászi Petra barátnőmre?Ő pszihót végzett és eléggé ebben az irányban indult el, ő vezeti ezt most.Próbálkozott Petra itt a kórházban is, de eléggé zárt ajtók fogadták...
Apropó, háborítatlan szülés és Veszprém?mint Makó Jeruzsálemtől....
Hát, épp azért kell mocorogni! ;-)
Megyek, megnézem a honlapot. köszi!
Megjegyzés küldése