2009. március 8., vasárnap

Annyi minden


Annyi mindenről akartam írni.
Arról ami belefér egy napba, s ami kimardt belőle.
Vagy aki.
Mert apa elutazott, úgyhogy nélküle tengetjük életünk, de nem árvultunk el teljesen mert a nagyszülők nagy erőkkel igyekeztek pótolni a családi összhang hiányát.Noha apát nem lehet pótolni, a hiánytüneteket azért sikerül enyhíteni.
Szóval nagyon eseménydús hétvégénk volt, mindenki megjelent aki számít, és egyik kölyök sem betegedett le, sőt a három mamáéknál töltött napból kettőn sütött a Nap!Tavasz van!!!(igen , hurrá! )
Az erdő tele van hóvirággal, a mezők csodazölden tündökölnek, a sár jól kenhető és remekül csúszik, a tavak vizén selymes a fény , a víz tiszta és jéghideg, láttunk fácánt, kacsát, hattyút, és egy nagy szarvast.Születtek kisnyuszik, itattuk a malackákat cumisüvegből, begyűjtöttük a tojást...és minden nap szétáztattunk két adag váltóruhát , cipőt.
Papa kivitte Ábelt az erdőre, ahol közeli kapcsolatba került egy kamionnal, és a kamionsofőr kisfiával,állítólag amíg papáék rakodtak, a gyerekek bent játszottak a vezetőfülkében, tekerték a kormányt és nyomkodták a gombokat.És senki nem szólt rájuk mivel senki nem volt jelen...Ábel odavolt, hogy kamionozhatott, és darusautót is látott, én meg pláné , hogy ilyen nagy és ügyes fickó egyedül el lehet engedni és nyígás nélkül kibír két órát egy idegen helyen...
Papa íjat és nyílvesszőket is készített neki, mert mostanában Isten kardját mesélgetem neki, és a most a nyereg alatt puhítós korszak kezdődött.Eleinte nem sikerült neki a nyilazás, de nap végére már Csimaszt nyilazta a csúzda tetejéről tetejéről, szerencsére sikertelenül.
Hazafele úton pedig megcsodáltuk a naplemente valószínülten vörösségét, és remekül bírtuk csak kétszázhússzor hangzott el a mikor érünk már hazzaaaa???? kérdés.Egyszóval jó hétvégénk volt..

Nincsenek megjegyzések: