Vannak olyan egyedek akikúgy lépnek át a felnőttkor küszöbén hogy nem volt még gipszben végtagjuk.
Nem akarok ujjal mutogatni én ilyen gyerek voltam.
Ez vagy annak az eredménye hogy ez az áldott jó kislány, vagy annak hogy anyámék egyke révén fokozottan ügyeltek a testi épségemre.Vagy szimplán mázlim volt.
Kincső még nincs két éves máris a legszebb gipszben pompázik közel s távol.
Íme az eset szép históriája.
Csemetém felmászott az emeletes ágyra.
Nekünk nincs ugyan emeletes ágyunk, de sebaj.Talált a szomszédban.
Esni csak stílusosan szabad, ívesen, és fejre.
Ezután úgy véltem az ágy belmagassága, a csattanás hangja, és gyerek panaszai egy irányba mutatnak: traumatológia.
Kincső gyakori vendég a traumán, mert gyakran kiugrik a könyöke.Inkább gyakori vendég volt, mert apuci már remekül vissza tudja tenni, így nem hurcolom oda , ha nem muszáj.Most viszont úgy véltem muszáj.
Trauma felvétel, röntgen futólépésben.A röntgenszobában elájult ezért futás fel a neurológiára .Onnan futás le vissza a röngenosztályra , a Ct szobába.Szörnyű volt.Az ájult gyereket beszippantotta a gép.Az ájult gyerek erre felébredt és kimászott.Ennek mindenki örült én, apuci,és a Ct-s nénik is üdvrivalgásban törtek ki.
Megnyugodtam, megúsztuk, csak a jobb csuklója törött el, ún zöld gyally törést szenvedett.Biztos ami biztos ott fogtak, 72 órás megfigyelésre.
Erről akartam írni tulajdonképp.
Hogy ma és itt, a sok szitok és per, és gyalázkodás után, számomra minden pozitív volt.Gyorsak voltak, segítőkészek, kedvesek és nagyon tapintatosak.A panaszainkat komolyan vették, a kórházi ápolást pedig lazán. Nem voltak fölösleges körök, jöhettek látogtók, mi is sétálhattunk a folyosón.Az anyukákat embernek nézték. Nem utasítottak hanem kértek, a gyerekekkel pedig kedvesen nyugodtan kommunikáltak.
Egyszóval ha erre jártok , nyugodtan törjétek össze magatokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése