2009. február 22., vasárnap

Testkép

Terveztem az előszobába egy tükröt.
Egy olyan belepillantok indulás előtt, hogy teljes-e az összkép típusú tükröt.
Egy jó nagy tükröt, amiben a tetőtöl talpig látom magam, és nem idulok el házipaucsban, ami nálam előfordul.
Az egyik szobatársam mikor beköltözött hozzám a koliba, hozott magával egy nagy tükröt, és döntve tette fel a falra.Óvatosan kémleltem a munkálatokat, gyanakvóan , hogy mit is akar ezzel a monstrummal.Aggasztott, hogy éjjel ha felkelek pisilni, bele kell néznem a tükörbe.
Éjjel mikor elmosódnak az árnyak, a tükör olyasmit mutat ami közelebb van a lelkünk rezdüléseihez, a bennünk élő gonoszhoz.Vegyük csak pl a mesét mikor a kisfiú átlép tükörországba.Nekem soha nem jutott volna eszembe , hogy tükröt vigyek a koliba, de a lány szerint a tükör kell az egészséges önbizalomhoz.
Ami nekem nincs ezek szerint.
Különben a testemmel való viszony nem éppen iszony.
Baráti, cimborálós.
Időnként megállapítom, híztam, fogytam,rám férne egy hajmosás,szemöldökszedés, megvan még az ideigelenes fogam,a orrom, a szemem a szám.
Ám valamelyik nap, közel hajoltam a tükörhöz, egészen közel, és megpillantottam a szemem körül, az apró szarkalábak sokaságát.
Hm.
Kell a francnak a tükör.

Nincsenek megjegyzések: