2011. október 13., csütörtök

Őszi gondolatok

Akárhogy is , de újra és újra feltevődik bennem a kérdés: hogyan tovább?
Azaz: milyen irányba terelgessem életem?
Maradjon ez az irány?
Pontosítok, van két nagyobbacska gyerekem, akikkel lehet pörögni, zenéket hallgatni, sámánnak öltözni, és táncolni Vhk-ra, lehet velük kézműveskedni, és edzésre járunk, meg beszélgetünk.
..mesélek nekik, Áfonyáról és Rekettyéről, Erdélyről, az öregekről, elmesélem a jó sztorikat, régebbről, a dalokat amiket valakitől hallottam, B.-tól például, mert neki mindenre volt egy dalszövege, ezt is elmesélem...és ez jó is.
Aztán , szabad is vagyok, nagyon szabad, ahhoz képest ami eddig volt, van szabadidőm, és új cd lejátszóm az autóban amit néha összetörök.az autót , mármint, értitek.
Sokféle zenét hallagtok és vezetek, nézem minden reggel hogy lesz a nyárból ősz, és hogyan költözik a szívembe kis hideg, a nyári melegek helyére.
Elsiratom azokat a szerelmeket amiket eddig nem sirattam el, mert nem értem rá pont, most meg itt ez sok szabad óra, hej, de jó.
Esténként tornázom, nappal meg van hogy potyog a könnyem mert nekem nehéz szakmám van , nagy arc kell hozzá, és karizom. ..és nekem egyikből sem jutott elég.
Ezt mindazért írom mert Ncs. nek eszébe jutott hogy mi lenne a szülnék még egy gyereket.Ezzel a kérdéssel én is foglalkoztam , és régebben sem jutottam vele sehova,abból is látszik bizony, eddig nem szültem.
Akartam, csak elfogyott a lendület a kanyarban, viszont tartok tőle hogy most az idő fogy el...és elrohan az élet a nagy rohanásban..
Ebben a bejegyzésben nem feltétlenül jutok majd a pontból b pontba, nem is akarok, és nem is kételkedem abban , vágyom még arra, ami tulajdonképpen a legcsodáltosabb dolog a világon, de valamiért úgy érzem belülről hajt valami féktelen vágy,hogy átéljem. megnézzem, megküzdjek és végül megnyugodjak.
..talán , hogy én magam váljak felnőtté.Ami szemlátomást nem is olyan könnyű dolog.

1 megjegyzés:

#motherofdragons írta...

Csak egy ölelés... Annyira ezt érzem én is mostanság...