Anélkül is így van , hogy bizonygatnám...
Ebben az évebn elhatároztam , hogy megelpem magam, valami csecsebecsével.
Konkrétan azzal a ténnyel , hogy nem fogok szenvedni a szülinapon, nem sajnálom magam, és nem nézek tükörbe egyszer sem, a ráncok számlálása végett.
Sőt mivel új évtizedbe léptem, újrakezdtem a számolást,1, 2, 3...A 29 nyomasztó volt, a harminc kész katasztrófa, bánatomban még egy jó arcüreggyulladást is produkáltam.
Elővettem a két évvel ezelőtti kívánság listámat, és megnéztem. Hiszen szinte minden teljesült!
Nézzük csak:
Voltam a Nemzeti Múzeumban, kétszer is.
Van kenyérpirítóm, a fogam pedig csúcsjól működik, nagyon élvezem hogy van.
Voltam mulatni a cimboráimmal, és olyan volt amilyennek álmodtam.
Sétáltam Budapesten egyes egyedül több mint egy órát, és hazavágytam.
Nem lettem fiatalabb de minden kívánság nem teljesülhet.
Nézzük csak az újabb kívánságokat:
Kicsi következetesebb életvitel, kicsit kevesebb elkésős reggel:)
Életmód beli váltás, több mozgás, kevesebb édesség.
Valami spirituális irány, megújulás...olvasás, könyvek, könyvek, könyvek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése