-jó lenne megállni.
-akkor álljunk meg.
-egy pillanatra, leülni, és nézni a patakot.
-a Marost.
-nem, ezt a patakot.ami itt folyik a kert alatt.
-nyilván, kéznél van.
-és csak a bokánkig ér, tudod, belementünk egyszer.
-Nórival.
-igen, felvettük magnóra ahogy csobog.
-itt üljünk le, a hídnál.
-a telfonfülkénél ahol K megcsókolt.
-azám, de nem csókolt meg.
-és Á?
-ugyan az később volt.
-és nem is itt.itt csak néztük a patakot.
-és aztán?
-aztán, aztán.férjhez is mentem.
-de abban a történetben nem volt patak.
-nem, patak nem.erdők.mezők, házak.városok.vonatfütty.csengettyűk.
-dohányillat.és gitárpengés.gyereksírás.
-témánál vagyunk.
-mindig, persze.néha sírtál is itt.
-sírtam , sírtam,bömböltem.
-.. valaki azt találta mondani...
-hogy semmi keresnivalóm itt.
-hazavágyol?
-haza? én itt lakom.abban a szürke házban.
-néha álmodsz a Marosról.
-sokszor.azokról is álmodom akik nem csókoltak meg itt, és azokról az életekről amiket nem én éltem le, a patak, az jó irányba folyik.
-tudod is te a jó irányt.
-én? ő tudja.én csak érzem.
-ahogy öregszem, egyre erősebben.
-különben boldog Karácsonyt , ápridinka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése