..csak, hogy bebizonyítsam milyen eszement és felelőtlen szülő vagyok is én,elmesélem nektek, hogy mivel mérgeztem kölykeim ártatlan gondolatait.
Inkább elmesélem , hogyan is kezdődött.
Egyik éjjel a Gyűrűk urát néztem , mert szoktam nézni, ha rossz kedvem vagy.Előfordul, hogy a Sztalkert nézem inkább,de erről írtam már.Gyerekkoromban nyolcor olvastam a
Tüskevárt, vagy tízszer.Kívülről tudom.Úgylátszik szeretem az ismétlődő dolgokat.
Tehát néztem , és kitipegett Ábel.
Anya te zezent nézel???? Nélkülem??? ..odaült mellém.
Édes fiam ez nem neked való mese.Félemetes.Rosszakat fogsz álmodni tőle.
Anya, de én kíváncsi vagyok rá.
Így leballagtam a nappaliba és előkerestem a polcről a könyvet.Aztán odakuporodtam mellé, és olvasni kezdtem.Minden este, egy keveset.Öt hónapig olvastuk.
Napról napra követték, tudták ki kicsoda, és hova tart.Rengeteget kérdeztek, és nagyon jókat.
Szuper volt olvasni, egy ilyen hosszú, nagyon hosszú könyvet.
..és látni azt hogy 900, oldal, 1000 oldal és mind elolvastuk,és szerettük.
Vajon mi legyen a következő, azon töprengek....
Talán rá kéne térni a Tüskevárra.
A Sztalkert inkább a legvégére hagyom, igaz, attól senki sem álmodna rosszakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése