Ünnep előtt..

kedves naplóm..
még soha nem jártam így ünnep előtt....
..bár az ajándékokat megvettem, és gondosan becsomagoltam, a lakás elég tiszta, az is mondhatom kis igazítás és tényleg tiszta lesz, mégsem költözött a szívembe sem meghittség, sem béke...odabent mintha egy nagy szürke esőfelhő gomolyogna..
igen, tudom,belül vannak a fellegek, nem csak kívül, hogy mindaz amit érzek odafent dől el a fejemben ,és ugy érzem el is telt már az ünnep, és inkább lebontani szeretném a díszítést mint feltenni..olyan nemzeti felő ez, mintha a sok fény zavarná a szememet, és amerre nézek egyre jobban kilóg a bélés a selyemdobozokból, mintha szenvedés megsokszorozódott volna , látom az emberek szemében, és nem akarom érteni azt , hogy miért látom.Lehet , hogy eddig is ott volt, vagy bennem lévő űr késztet arra hogy lássam.Mindenesetre sokkal nehezebben viselem el a csillogást és a műfényt, nehezebbnen hiszem el, hogy ennyi fölösleges csecsebecse között hol a helye igazából a megváltónak.Soha nem vártam ennyire , hogy az üresség helyett öröm, a felhők helyett puha hótakaró, a rohanás helyett csendesség jöjjön, és érzések összevisszasága helyett ragyogó téli verőfény.

Szeplős királylányok

Közeleg az év vége.
Vele együtt minden ami a télből jó, szerintem , mégsem engedtem el igazából a nyarat.
Mintha, megállt volna az idő.
A balaton sima kék felszíne, a hosszú szeptember emlékével köszönt reggelente.
Ha ugyan kilátok a ködből.
Reggelente úgy indulok el , hogy nem érkezem meg az önmagam felé vezető ösvényen.
Furcsa de elvesztettem magammal a kommunikációm fonalát.Elfelejtettem énkatául.
Nem egy magyart beszélünk a lelkemmel.
Jó lenne tudni, a végére járni.
Helló lekem.
Szevasz kisgazdám, hogy menjünk mint a szél vagy mint a gondolat?
Mint a gondolat.
Gondoltam.
Így beszélgetnénk mi kettesben és megnéznénk régi képeket, vagy innánk egy kis mentateát.Én inkább egy sört.
..ha magamba nézek, egy tavat látok.
Elég fenektlen tó, sima és zavartalan.
Mégsem tükröződik benne az arcom.
Ez már patológiás , vagy mindenki van így néha?

Kincső mostanában szeplős királylányokat rajzol.Szeplős váll:),igen szeretjük a Magashegyit,de most az arcuk is szeplős.Minden van rajtuk csicsás korona, hosszú ruha és... pöttyösek,vicces ez , mintha himlőjárvány tört volna ki a hercegnők között.
Hibásak, de mégis szépek.

Ez nem megy nekem.A tökéletesség vágya beárnyékolja minden tettemet. Foltot vet rám.
Szeplőket, hogyugymondjam.
Csak a nézőponton kellene változtatnom.Nem hibásak:
Szerethetőek.
Ugye?

Senkiföldje ismét!

SENKIFÖLDJE,..ámbár ez a plakáton látszik.:)

Sárkányokról mint olyan

Mostanában mindent a sárkányokról!
Vagy inkább küldjétek a sárkányokat veszprém egén át..:)
..hát két sárkányos sztorit is befogtunk az őszi viharos égen.
Az egyiknek Tűzkönny a címe.http://www.libri.hu/konyv/tuzkonny.htmlItt olvashattok róla, mi találomra szúrtuk ki a könyvesboltban a hat éves oltás jutalmaként.Múlkoriban bevásároltatta velem az Eragont, amit aztán nem bírtunk végigolvasni, vagy azért mert nem jó, vagy azért mert korai volt még.Kicsit árnyaltabban fogalmazva nekem nem tetszett,neki pedig nem volt való.Ám ez a Tűzkönny nagyon nagyon kedves és igazán kisiskolásnak való történet, tele humorral, és sárkányokkal.Igazi öröm volt végigolvasni.

A másik könyv, a Sárkány a lépcsőházban, Nádori Lídia könyve ezt a könyvtárban markoltam fel, mert a címében szerepelt a sárkány.http://www.pagony.hu/lookinside.php?id=14261
Nem tudom, hogy jó ötlet volt -e...
A gyerekeknek tetszett, igazából én érztem úgy hogy a meséinkben el kell szállni, felhőpamlagra ráheverni, és nevetni.Sírni én nem mesék birodalmába járok.Azt megtehetem ha körülnézek alaposabban a valóságunkban.Ettől függetlenül a valóság igenis adptálható mesehangra, és mesébe pedig álomszerűen csepeg, szűrödik be külvilág.Ettől a könyvtől én nagyon elszomorodtam.

Őszi gondolatok

Akárhogy is , de újra és újra feltevődik bennem a kérdés: hogyan tovább?
Azaz: milyen irányba terelgessem életem?
Maradjon ez az irány?
Pontosítok, van két nagyobbacska gyerekem, akikkel lehet pörögni, zenéket hallgatni, sámánnak öltözni, és táncolni Vhk-ra, lehet velük kézműveskedni, és edzésre járunk, meg beszélgetünk.
..mesélek nekik, Áfonyáról és Rekettyéről, Erdélyről, az öregekről, elmesélem a jó sztorikat, régebbről, a dalokat amiket valakitől hallottam, B.-tól például, mert neki mindenre volt egy dalszövege, ezt is elmesélem...és ez jó is.
Aztán , szabad is vagyok, nagyon szabad, ahhoz képest ami eddig volt, van szabadidőm, és új cd lejátszóm az autóban amit néha összetörök.az autót , mármint, értitek.
Sokféle zenét hallagtok és vezetek, nézem minden reggel hogy lesz a nyárból ősz, és hogyan költözik a szívembe kis hideg, a nyári melegek helyére.
Elsiratom azokat a szerelmeket amiket eddig nem sirattam el, mert nem értem rá pont, most meg itt ez sok szabad óra, hej, de jó.
Esténként tornázom, nappal meg van hogy potyog a könnyem mert nekem nehéz szakmám van , nagy arc kell hozzá, és karizom. ..és nekem egyikből sem jutott elég.
Ezt mindazért írom mert Ncs. nek eszébe jutott hogy mi lenne a szülnék még egy gyereket.Ezzel a kérdéssel én is foglalkoztam , és régebben sem jutottam vele sehova,abból is látszik bizony, eddig nem szültem.
Akartam, csak elfogyott a lendület a kanyarban, viszont tartok tőle hogy most az idő fogy el...és elrohan az élet a nagy rohanásban..
Ebben a bejegyzésben nem feltétlenül jutok majd a pontból b pontba, nem is akarok, és nem is kételkedem abban , vágyom még arra, ami tulajdonképpen a legcsodáltosabb dolog a világon, de valamiért úgy érzem belülről hajt valami féktelen vágy,hogy átéljem. megnézzem, megküzdjek és végül megnyugodjak.
..talán , hogy én magam váljak felnőtté.Ami szemlátomást nem is olyan könnyű dolog.

Alkotunk, és dokumentálunk

Ebből is látszik cseppet sem tétlenkedtünk az ősz napfényes heteiben.Alkottunk, és Ábel szorgalmasan dokumentált.Ezek bizony az ő képei.Emellett sok minden más is elkészült, amiről a fotós palánta bizony , lemaradt...

Őszi érzés

Hát, itt az ősz...nincs halogatás.Eszembe is jutott ez a vers amellyel szavalóversenyen indultam elsőben..persze nem nyertem, de milyen jó, ha bevillan egy két sor, és egy kép, ahogy őszi avarban gázolok anyámmal, és mondom, mondom neki a verset, ő pedig merengve , azt mondja , az egy dolog , hogy tudom a verset, de , és felemel egy levelet, érzed ennek a lapinak az illatát, úgy mondd el , hogy más is érezze, ezt az őszi illatot,majd elhajítja a levelet. Úgy mondom...ha akkor nem is, nektek most, orromban az őszi levek illata.


Kányádi Sándor :Madármarasztaló

Nyári-kék
őszi ég
nézi a
tó vizét:
tó vize
őrzi még
nyári nap
melegét.
Őszi ég,
nyári nap
színarany
sugarak,
ugye még
nem hagy itt,
ugye még
melegít
éltető
sugarad.
És veled
itt marad
bár egy-két
hetet még,
ha lehet,
halogat.
Őszi ég
messzi kék
útjait
keresőn,
messzi kék
messziség
hangjait
figyelőn,
ugye még
itt marad
te sok szép
madarad.

Csecsebecse

Ilyenkor mindig mélyreszántó gondolatokat szoktam közreadni, ha öregszem egy évet, rögvest úgy is érzem bizonyítanom kell, bölcsebb is lettem, és bizonyára így is van.
Anélkül is így van , hogy bizonygatnám...
Ebben az évebn elhatároztam , hogy megelpem magam, valami csecsebecsével.

Konkrétan azzal a ténnyel , hogy nem fogok szenvedni a szülinapon, nem sajnálom magam, és nem nézek tükörbe egyszer sem, a ráncok számlálása végett.

Sőt mivel új évtizedbe léptem, újrakezdtem a számolást,1, 2, 3...A 29 nyomasztó volt, a harminc kész katasztrófa, bánatomban még egy jó arcüreggyulladást is produkáltam.

Elővettem a két évvel ezelőtti kívánság listámat, és megnéztem. Hiszen szinte minden teljesült!

Nézzük csak:
Voltam a Nemzeti Múzeumban, kétszer is.
Van kenyérpirítóm, a fogam pedig csúcsjól működik, nagyon élvezem hogy van.
Voltam mulatni a cimboráimmal, és olyan volt amilyennek álmodtam.
Sétáltam Budapesten egyes egyedül több mint egy órát, és hazavágytam.
Nem lettem fiatalabb de minden kívánság nem teljesülhet.

Nézzük csak az újabb kívánságokat:

Kicsi következetesebb életvitel, kicsit kevesebb elkésős reggel:)
Életmód beli váltás, több mozgás, kevesebb édesség.
Valami spirituális irány, megújulás...olvasás, könyvek, könyvek, könyvek!

semmi kapuja előtt

"Akár egy halom hasított fa,

hever egymáson a világ,

szorítja, nyomja, összefogja

egyik dolog a másikát

s így mindenik determinált.

Csak ami nincs, annak van bokra

csak ami lesz, az a virág,

ami van, széthull darabokra."



Többször nekifutottam ennek a versnek.
Ezt írtam az érttségis képekre.
Amin matrózblúzban mosolygok kajánul, és negyvenkilósan.
Hát akkor nem dörgölődzött hozzám sem sült lapocka, igaz szívemhez sem kisgyerek.

...olvastam a szavakat, és azt gondoltam ,ha majd felnövök, megértem...
mert biztosan nem az értelmemmel van gond, hanem kevés még a tapasztalatom.

aztán elengedtem...hadd kavarogjon.
az életem izgalmas utcái olyan szabadon , és egyenesen hívogattak.
különben is kit érdekelnek a versek?


Érdekes élményben volt részem mostanában.
Régen olyan könnyű volt meglátom Istent egy bodros felhőben, az utolsó napsugarakban , a vonatablakon folydogáló cseppekben.
az erekben és a folyókban, órákig tartó mámorban, vagy annak a szemében, akiében éppen kerestem.
a világmindenség harmóniája egy hűvös folt volt a tenyermben.
házak nőttek megannyi ablakkal ajtóval egy sóhajtásból, és felhőkarcolók egy könnycseppből
a tenyerembe vettem a szívem és néztem fázik-e:
nem fázott.
a mélységek tetjén csodás tarjoshullámok vittek fel, a legmagasabb csúcsokig, és ereszkedtem újra lejebb,lejebb.vissza.
de nem fázott az istendta szívem.

aztán elsimult a tenger.se hullám, se zátony, csak fodrok.
hol van bennem az vágy hogy megismerjem, megérintsem , felmelegítsem?
mintha a hétköznapjaim örömeiben jobban fázna, többször vacogna.
hát a tenyeremre tettem és megkérdeztem tőle, boldog vagy -e szívem?
igen az vagyok, suttogta csak nagyon nagyon fázom.
hiszen meleg van itt benn, nem? várjál, csak,aludj csak.

elmentem pénteken vhk koncertre.
egy darabig álltam egyik lábamról a másikra és hagytam hadd taszigáljon a tömeg.
nézelődtem és próbáltam kapaszkodni.egy fára leltem ott, sima kérgű , kicsi fára.ahogy rátettem a kezem, éezetem hogy valami távoli csendes morajlással beszélni kezedenek az ujjaim a fával.
mindegyik determinált, detrminált , detrminált.szorítja nyomja, érted,érzed?
31 évem leltárjában kész ember szerepel, azzá váltam akivé válni akartam, nem lesz belőlem többé az akinek magam álmodtam, ez vagyok.ilyen.ebből nincs kiút.
detrminált.
csak ami nincs annak van bokra.ami lehetett volna, ugye,szertefoszlott, ebből nincs visszaút, ugye?
megszakad a szíved , Ápridinka, gondoltam.meg is érdemlem, különben meg ha akar , szakadjon csak, az a dolga, összefércelem jó lesz az még nekem, holnapra elteszem.
és éreztem ,hogy lassan levelek nőnek az ujjaim helyén , fává válok, ágakká lesznek a hajszálaim, és élet sarjad belőlem.élet ami megmelegíti, átjárja, kinyitja a szívem.
itt vagyo, élek...semmi más nem számít, csak ennyi:

"Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem mint a zengő érc, vagy pengő cimbalom. És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból” (1 Kor 13, 1-3)

Hajnaltájt a körúton sétáltam.
Addigra elmúlt szívemben a vihar.A gyerekek otthon pihegnek, a felhők jönnek mennek, haléktalanok alszanak mámoros álmok közt hánykolódva.
Leültem egy koszos kapu aljába kinyújtottam a lábam, és vidáman nézetem a lepisilt járdát.
Aki kopogtat, annak a Semmi Kapui is kinyittatnak.Egy éjszakára mindenképpen.

Karikacsapás

a hosszú nyári szünet után minden indult mint a karikacsapás.
tényleg.
nincs új beszoktatás, nincs új hiszti.
nincs is új a Nap altt.
ezt is megértem, csuhajja.
és szerencsére senki sem ment iskolába..
de ki kell választani, jövőre hova megyünk..
jaj.az ovin két évet töprengetm, és összevesztem fel és leszállóágban mindenkivel.
aztán úgy lett ahogy én akartam.
és a gyerek utálta.
aztán úgy lett ahogy ők akarták , és mindenki boldog.
igyekszem szűkiteni a kört.

Senkiföldje

Holnap Senkiföldje koncert, a VMK előcsarnokában, délután hétkor.
Csendesülős.
Gyerekelhozós.
Mindenkit szertettel várnak...

Konyha...

Elhatároztam, összegyűjtöm itt , konyha címszó alatt azokat a recepteket amelyekből én leggyakrabban főzni szoktam, nem azért , hogy ti okuljatok belőle,hanem azért mert én viszont kifelejtek olykor ezt azt, és nem mindig standard a minőségem...pedig öregedvén növekszik a gyakorlatom , ugyebár.Szóval egyre jobbnak és jobbnak kellene lennem, a bölcsességről már nem is beszélve...így tehát bölcsnek vélem ha előkeresem, és rögzítem elktronikus formában is mindazt, ami papírfecniken, és zsíros füzetlapokon hányódik a konyhámban.Bár a fejemben lévő káosz tejesen utolérhetelen , én nyomába eredek, és kispöröm, beiktatom, kiiktatom, leporolom, és kirázom.Kizárom.Naná.Íme a nagy összegzés jegyében egy sorrend, amelyet persze , nem fogok betartani.

Erdélyi kaják, amelyeket a családom is elfogyaszt.(kevés ilyen van , sajnos.)
Magyaros kaják (napmintnap)
Egzotikus, utazások alatt tanult ételek (mennyit én utazom, a szomszédos Hárskút meglátogatása már egzotikumnak számít)
Sütemények (ebből szintén nincs sok, az ehetelen sütik bajnoka vagyok)
Inernetről lopkodott receptek (no comment, ki ne tenne ilyet)

Rövid összefoglaló

Nagyon el vagyok maradva, gyors , rövid, és hatékony bejegyzést kéne írni , rólunk.

Ábel: hihetelen kiesett az egyik tejfoga!Ekkora gyerek már...döbbentes.Két hónap és hat éves.Remekül mozog, szuper testalakta van.Mindig is az volt, néha megdöbbenek a nyúlánk, arányos , szögletes testén.Egy pár hete a Karib tenger kalózait néztük,úgyhogy sokat kalózkodunk, beszélgetünk a kalózokról, és kardozunk. Remekül vív.Már amennyire én meg tudom ítélni,figyeli a filmet és igyekszik utánozni.Az apjával sokat íjászkodnak, jól lő, tud koncentrálni, sokszor eltalálja a célt.Mostanában horgászni is voltak, majd teszek fel képet a halakról. Nagyon büszke volt a fogásra. Bármilyen sportra alkalmasnak vélem, majd eljön az ideje hogy valami érdekelje.Nagyon fontos neki a verseny , a versenyszellem.A csapat viszont nem annyira.Akit szeret azt feltélel nélkül szereti, és felszíni érzelmek nélkül.Nem lekendezős, sosem ad puszit, és nem is követel.Nem bújik, és nem ölelget.A barátait nagyra becsüli,új emberekkel nehezen barátkozik, igazi szűz. Viszont igazságos , pontos, és precíz. Kincsővel sokszor előzékeny, szinte lovagias,persze gyakran veszekednek vagy élcelődnek, piszkálja, de nem bántja fizikailag.Igazi pasi, nagyon csípem.

Kincső:
Mostanában több bajom van vele, sokat betegeskedik, szerintem szimulál.Régen is csinálta, komoly tűneteket produkál, de valójában semmi oka rá. Azaz orvolsilag semmi.Egy két együtt töltött délután nagyon sokat segít, többet mint az Aerius.Nagyon csajos, szeret öltözködni, ad magára, csecsézik, csicsázik.Imádja szép ruhákat, full rózsaszín , full fodros.Rengeteget beszél, csicsereg, cseveg.Igazi nőci,puha , bujik, fecseg, puszil.Ábelt nagyon szereti, vannak barátai is, szinte mindenkivel szót ért.

Nézőpont kérdése

Hazafele úton már nem ordítanak a gyerekek.
Intellektuális játékokat követelnek.
Nem is tudom most jó, jobb, mégjobb egyre jobb.Mármint nekem.
Tehát kakukktojás játék.
-Ábel mondjunk kakukktojásokat.
-Jó én kezedek...sas, keselyű, kolibri, ló. Melyik a kakukktojás?
-A ló.
-Jó , remek anya, eltaláltad.
-Végre egy kis sikerélmény.
-Ja nem is találtad el!
-Neemm?
-Nem bizony, a ló a jó válasz, az összes többi kakukktojás.

Versek

Tévedés nem írtam verseket.
Ha írnék sem tenném közzé, de ki tudja, ha írnék...
Szerencsétekre nem írok.Mások verseit sem olvasom olyan szívesen.Magam sem tudom miért, pedig gyerekkoromban olvastam , Kányádit, Zelk Zoltánt, sőt Petőfit is, ajjaj, őérte egészen odavoltam.Később a versolvasás egyenlővé vált az irodalomórával, az munka, és nem szórakozás.A gyerkőcöknek is inkább prózát, mesét, történeteket olvasok.
Valamelyik este, elővettem egy Bartos Erika verseskönyvet, hogy felovassak Kincsőnek.Ám a lányom kivette a kezemből.Anyu, én majd , én , hiszen már tudok olvasni.No, ha tudsz akkor olvass...és elkezdte, előbb az első verset, aztán a másodikat, aztán a harmadikat,és a negyediket.
Szerencsére az ötödiknél , valami fiús témánál elakdt, mert tényleg aggasztani kezdett, hogy valóban olvassa.Szerencsére, csak tudta őket kívülről...
Olyan jó ez nem?

Fogacskákról

Gondoltam összeszedek egy két dolgot, amit gyakran kérdeznek tőlem,ami engem is érint és foglakoztat, amire egy gyakorló anyuka kíváncsi lehet.

Cumi:
Fogorvosként nem javaslom a használatát.
Több okból sem.A szopizás elősegíti a az állcsontok harmonikus fejlődését, amire minden kisbabának szüksége van.Sőt a mai igény szerint szopatott babáknak elvileg nem kell a nyugatató funkció, hiszen arra ott a szopi.
A kisbabánk ha álmos alszik ha éhes jelzi, ha aktív nézelődik,ha ordít akkor ugysem marad meg a szájában semmi,az enyémek legalábbis ezt tették,igazából gondolkodtam hogy mikor is tegyen a szájába a cumit...végülis nem tettem olyan elfolglalnak találtam a csecsemőimet , hogy nem értünk rá cumizni.:).. ami viszont kokrétum, az , hogy a cumizás nyitottharapás kialakulásához vezet, amennyiben rossz szokássá válik.A frontfogak megjelenésének idejében tehát le kell zárni a cumizást.Node, ha valamire rászoktunk arról sokkal nehezebb leszokni, mintha rá sem szoktunk volna.
A hozzátáplálást mindenki másképp csinálja én viszont azt javaslom , hogy tányérkából kanállal, pohárkából iszogatva.Cumisüveg abszolút felejtős, és hozzátáplálásra alkalmatlan.Esténként a kisgyerek ne aludjon el cumisüvegből teázva kakózva, inkább aludjon be szopi közben.Az éjszakai ébredéseket sem ajánlott cukros teával leépíteni, kapjon anyatejet, vagy megefeleő kortól tehéntejet, vagy tápszert.Ne higgyétek hogy az anyatejnek nincs cukortartalma, van, de sokkal kevébe károsítja a fogakat mint a cumisüvegből itatott cukros tea.Ennek ellenére több kolléga is jelezte, hogy gyakran látott hosszan szoptatott kisgyereknél frontfog szuvasodást.Látni én is láttam ilyesmit, de semmi nem támasztja alá , hogy ez a hosszú szoptatás miatt van.Viszont a cukros cumiról szindrómát neveztek el.

Fogmosás:
Sosem lehet elég korán kezdeni.A tejfogacskákkal ugyanúgy fogalakozni kell, és ápolni kell őket.Lehtőleg szülői kontroll alatt.Ami eddig legjobban kiakasztott, egy olyan anyuka volt aki elmesélte Pistike önállóságát hogyan edzi, hogy egyedül most fogat.Az önállóságot lehet, hogy edzi, de Pistikének nem volt egy ép tejfoga sem.Nem elvárható egy két- három évestől , hogy körültekintően és gondosan mosson fogat, szerintem naponta egyszer esti időszakban evés után anyával vagy apával együtt mosunk fogat,azaz konkrétan apa vagy anya mossa.(kölyök szájtátian tűri) ez szerintem nem rombolja az önálló életre való szoktatást, mert oviban , bölcsiben maguk mosnak fogat,sőt este is próbálkozhat ha akar, de utána átadja a fogkefét nekünk.Esti fogmosás után nem eszünk már,vizet lehet inni, semmi cukros tea, semmi kakaó.

Fogkrém: gyerekfogkrém, szeresse az ízét, egyébként mindegy.A fogkrémet lenyelik, öblögetni csak később tanulnak meg.Ha lenyeli hát lenyeli, baja nem lesz tőle, de módjával.

Fogkefe: életkornak megfelelő kefét válasszunk, a csomagolásán ezt jelzi..mivel szeretik rágicsálni, hamar tönkremegy.Gyakran kell cserélni mert kiszálazódik és a szálak sérthetik a szájukat.Fel is sebesíthetik.Az ovis keféket is érdemes cserélni, félévente minimum.Elektromos fogkefe lehet, gyerekméretű fejjel.

Fluorbevitel: az ivóvíz helyi értékeit figyelmbe véve javasolják, vagy nem javasolják.A védőnénivel érdemes erről konzultálni, ha megfelelő az ívóvíz fluortartalma, nem kell külön ráizgulni a témára.

Fogorvos:
Ha a szülővel olykor ellátogatnak a rendelőbe annak én nagyon örvendek.Erre érdemes időt szánni, a kisgyerekek érdeklődők és kooperatívok.A lényeg az , hogy természetes legyen, hogy anyáék is járnak, én is elmegyek.Évente félévente át kell nézni a fogacskákat, mert igenis tömünk tejfogat.
De: csak kis szuvasodásokat, mert a tejfogak idegkamrája tág és üregalakítás közben nagyon könnyen megsérülhet, tehát rizikós esetben nem tömünk.Ha idejében elcsípjük a szuvasodást betömjük.Húzni azért nem szoktunk mert a tejfogak gyökere fenntartja a helyet a maradó fognak, tehát van szerepe .Még szuvasan is inkább benntartjuk, mert a harmonikus fogváltást így teremtette meg a fennvaló.
De: szuvas tejfogról könnyen átvándorol a szuvasodás maradó fogra.Érdemes figyelni.

Mit csináljunk ha fáj?
Először is fájdalomcsillapítót adunk:(pl: Nurofen,Cataflam csepp) Aztán fogorvost keresünk lehetőleg olyant, akit a gyermek ismer.Érdemes nyugodtan odamenni, ha pánikolunk az könnyen átragad...Előtte pontosan el kell mondani mit fogunk csinálni, az mennyi ideig tart, és utána mi lesz.Olyan nagyon nem szokott fájni a tejfog gyökérkezelés, általában elhalt fogacsákat kell megnyitni,de fúrni kell, tükörrel nézegetjük, nyálszívó lesz benn , vattarolni, a székben fel és alá liftezünk.Ezekt meg kell beszéni a gyermekkel és akkor fel lesz készüve, jól fog viselkedni.

Fogváltás:
Nagyon nagy az egyéni változatosság, mint tudjuk a tankönyvek váltják így a fogukat .A gyerekek a saját ritmusukban szokták.Ami mindenkinek más.

6 évesen hatosok (ez nem váltás, hatos tejfog nincs , a tejfogazat 20 fogból áll, a maradó fogazat 32 ből, a hatos fog a tejfogak mögött bukkan elő)
7 évesen metszők
9 évesen kisörlők (tej négyesek, ötösök helyén)
11 évesen szemfogak (innentől érdemes fogszabályozásra elvinni )
12 évesen hetesek
18 évesen nyolcasok

Csírahiány:
Ha nincs maradó fog a tejfog alatt.Gyakori hiány felső kismetszők, alső kisőrlők, bölcsességfogak.
Teendő:sajnos semmi, ilyenkor a tejfogat minnél tovább megtartjuk,ha elszuvasodik vagy kipottyan implantátummal lehet helyettesíteni.Esetleg fogszabályzóval zárni lehet a hiányt.
Szemfog csírahiány ritka: de gyakori a rendellenes elhelyezkedés, ilyenkor fogszabályzóval kell lecsalni.Ha felmerül ilyesmi RTG felvételt kell készíteni.

eszement

..csak, hogy bebizonyítsam milyen eszement és felelőtlen szülő vagyok is én,elmesélem nektek, hogy mivel mérgeztem kölykeim ártatlan gondolatait.
Inkább elmesélem , hogyan is kezdődött.
Egyik éjjel a Gyűrűk urát néztem , mert szoktam nézni, ha rossz kedvem vagy.Előfordul, hogy a Sztalkert nézem inkább,de erről írtam már.Gyerekkoromban nyolcor olvastam a
Tüskevárt, vagy tízszer.Kívülről tudom.Úgylátszik szeretem az ismétlődő dolgokat.
Tehát néztem , és kitipegett Ábel.
Anya te zezent nézel???? Nélkülem??? ..odaült mellém.
Édes fiam ez nem neked való mese.Félemetes.Rosszakat fogsz álmodni tőle.
Anya, de én kíváncsi vagyok rá.

Így leballagtam a nappaliba és előkerestem a polcről a könyvet.Aztán odakuporodtam mellé, és olvasni kezdtem.Minden este, egy keveset.Öt hónapig olvastuk.
Napról napra követték, tudták ki kicsoda, és hova tart.Rengeteget kérdeztek, és nagyon jókat.
Szuper volt olvasni, egy ilyen hosszú, nagyon hosszú könyvet.
..és látni azt hogy 900, oldal, 1000 oldal és mind elolvastuk,és szerettük.

Vajon mi legyen a következő, azon töprengek....
Talán rá kéne térni a Tüskevárra.
A Sztalkert inkább a legvégére hagyom, igaz, attól senki sem álmodna rosszakat.

Mi lett Ápridinkával?

A regényben, emelt fejjel vonult el.
Ez is valami.
Én azonban nem ezért szerettem, hanem a nyáresti heverészésért, az ártatlan csalfaságért, és a korlátlan túlélésre való képességért.Mert mi nők ilyenek vagyunk.Nem feltétlenül törődünk a részletekkel.
Én ilyen vagyok....
Kéne írni valami nagyszerűt, a tavaszról,meg arról a sokmindenről ami velem megesett, és arról ami még megeshet.Egyik reggel Ápridinka felébredt, és belátta az élete pont ugyanolyan mint tegnap , ám mégis, mintha azzal a bizonyos cirtomillatú alblakmosóval törölte volna le a koszos üveget, kipillantott , és csodák csodájára, látott is, nemcsak nézett.
Látta az utcát, a szökőkutat amire rigó telepedett, magát fehér ruhában amint aszfodéloszok között sétál, leheveredett a mezőre, és lustán kinyomta az ébresztőt, nézte a felhőket, majd elvitte agyerekeket az oviba, puha kis vakondokat simogatott, közeben halgatta a rádiót, behunyta a szemét, és újra kinyitotta,álomodom , de nem is.Megsimogatta a falat , ahova vér fröccsent, vagy piros festék, gondosan becsomagolt egy kihúzott fogat, és nárciszból varrt ruhácskákat Barbie babáknak.
Tavasz van.
Én pedig pont arra oldalgok, amerre a Napos oldal...

Testvérkérdés

Ma telefonáltam valakivel az udvaron. -Igen, gondolkodtam rajta, -mondtam-de egyenlőre még nem veszek praxist, előtte szertnék szülni egy gyerekt ..és aztután. Ábel körülöttem őgyelgett. -Igen, mondta , anya szertne szülni, egy jó kistestvér , az kéne nekünk, ugye anya! micsoda ötlet!Lesz még egy gyerekünk. Milyen szép dolog tőle , hogy testvért akar. A kiskutyával hiába nyúz ugyanis.

Senkiföldje ismét

Hát ehhez mit fűzzek hozzá, kinek inge, vegye magára. :)
..és akinek nem azt is szívesen látjuk!

A tél végén

Sokszor és alaposan elbúcsúztattuk a telet, ezért, vagy csak azért mert itt az ideje, beköszöntött a tavasz...és hamár beköszöntött , gondoltam lomtalanítok egy picit.Kidobom a fölösleges félemeimet, a rossz emlékeimet, azokat a kapcsolataimat amiket el sem kellett volna kezdeni, a rossz szokásokról inkább ne ejtsünk szót.Nagyon fárasztó életet keztem el élni, olyannyira fárasztót, hogy ennyi nem fér meg minden egy helyen.Egy fejben.

Tulajdonképpen kéne vennem egy másik fejet.

Szőkét vennék azt hiszem.

Mert az jól illik a piros Suzukimhoz, ugyebár...

Néhány új kedvenc

-gyere töröld ki az orrod, kicsim.
-nem kell!
-de lóg belőle a takony..
-anya az DÍSZTAKONY!
-ja az más...

A boltban toporgunk.
-ahogy megígértem mindenkinek veszek túró rudit!
-nem, nekünk nápolyi kell.
-akkor nápolyit.de magamnak veszek egy turó rudit.
-anya, hát nem lehet..azt nem.
-már miért nem?
-az anyukák nem esznek turó rudit.
-nem?mit esznek akkor?
-rendes ételeket..például :TEJFÖLT.

-hát tudod anya az úgy volt, hogy Magyarország az egy bazi nagy ország volt.Akkor még.De akkor jött ez a Petőfi, és fellált a szípadra elmondta verset, a többieken meg kitört a csatázhatnék...és mind katonának álltak.De minek, mert jól legyőzték őket.Azóta kis ország Magyarország....

A pénzt nem anya zsebében keressük

Ebben a bejegyzéseben távolról sem fogom fényezni magam,de nekem nincs mindent felülíró koncepcióm erről a kérésről....de kezdjük egy esti beszélgetéssel, a fiam a kádban ül és felesel:

-én akkor is gazdag leszek.
-jó, felőlem...és hogyan? (ha tudnám , akkor én is ugye...)
-elmegyek montekárlóba! és megnyerem a főnyereményt..
-remek, de hogy jutsz oda. nem te mondtad hogy, nem indulsz el egyedül.???
-nem egyedül.a Mamival!
-mamival? jó, vele elmehtsz.de gondolod hogy beengednek oda , oda hercegek járnak, meg grófok.
-és királykisasszonyok.
-na azok főleg.
-tehát?
-keresek pénzt!
-keresel?
-igen például a kabátzsebedben!
-haha.

Sajnos az én kabátzsebem sincs tömve.Vagyis, dehogynincs.
Vagyis: van, hogy tartok benne ezt azt,amit a gyerekek odatesznek.Csigaházat, papírzsepit, kizárólag koszosat, bogarakat, kekszmorzsát, kiflivéget.Aprót is.Sok aprót.
..ezt olykor Ábelnek adom, múltkor kapott egy perselyt , tegye csak bele.
Ez hiba volt , szerintem.
A persely is.
Az apró is.
A pénz, fura egy dolog.
Igen , én örülök neki hogy nem kell az árcédulákat bámulnom, hogy nem kell azon gondolkodnom mit igen és mit nem, hogy ritkán kell azt mondanom most nem tudunk fagyizni, nem kaptok sültgesztenyét mert hó vége, szóval általában nem azt hallják hogy nincs,nincs , nincs. ..és néha azt érzem baj.Természetessé vált , hogy a kívánságaink teljesülnek.

Ha valamire azt mondom most ezt nem, mert nem, kész és punktum nem, akkor jó megoldásnak kínálkozik hogy igen,nem baj, de én gyűjtök rá.Az viszont nem , hogy anya zsebéből gyűjtök.
Az lopás szerintem...és az sem jó megoldás , hogy elmegyek és nyerek.

Én gyerekként nem sokat törődtem a pénzzel.Viszont az egy másik rendszer volt.Hiszen úgysem kaphattam volna semmit a boltban, a füstölt heringet meg utálom, azon kívül volt még borsókonzerv.Nulla kísértés.Most viszont minden az harsogja, gyere és vegyél meg , téged az éltet, hogy vásárolj,vásárolj, még és még...

Én szeretném ha megértenék , jó dolog a vásárlás..de a dolgoknak ára van.
-szóval anya, szerinted miért jár dolgozni?
-hogy segíts azokon akiknek fáj a foguk.nem?
-de igen.azért..is.de én mégis hol keresem a pénzt.???
-hát, apu zsebében!

Érdekelne szakirodalom ebben a témában...

Folkestra-Portugál

Portugál

Ahoz képest, hogy vannak ilyen én soha többet nem írok perceim, megint itt esz a fene.
..jó, de csak röviden.

Ábellel ülünk a konyhában.
-anya mit jelent az, hogy franc se hív?
-azt, hogy szeretnéd , hogy hívjanak, de mégse hív senki.
-ez egy mondás?és miért van benne a dalban? (Folkestra:Portugál, mostanában esténként ezt énekelgetjük:"jó kis szomorúság, egyszer odamegyek, hogy mondjam el ez egy portugál dolog,a Napot nézzük és fáj a szívünk egyszer elmegyek , majd ott rád gondolok" ..aki ismeri az tudja ez egy nagyon jó kis dal)
-de miért, de miért, de miért, anya???
-tudod mit, ez egy meséhez íródott.egy felnőtt zezenhez.Elmeséljem?
-naná!
...gyorstalpalóban egy gyerek-kompatibilis változatban itt elmesélem neki a Portugált, csak a főhőse egy kisfiú, és nem a nej megy érte a kocsmába, hanem az anyukája.
-Ábel komolyan néz..-Na szép. Tudod anya én sosem fogok megszökni itthonról.
-Tényleg? (milyen rendes gyerek vagy!)
-Mert nincs pénzem és pénz nélkül, semeddig nem jutnék.Meg éhes lennék útközben, meg szomjas és meg is rémülnék , hogy egyedül maradtam.Ennek semmi értelme, Portugália kétszázhúsz kilométerre van innen,butaság azt gondolni , hogy oda csak úgy eljuthatunk...és minek is mennénk oda , ha itthon jó nekünk nem? Szerintem az a kisfiú sem akart elmenni igazán, ugye anya?Csak elindult, de nem is igazán akart odamenni.

Igen,igazad van.Az a szerencsés ember, aki pont ott van, ahol lenni szeretne.
..ezek szerint, te szercsés vagy, Ábel.

Legtöbbször

Inaktív bloggerré vedlettem át.
Azt hiszem leítram, mident amit le akartam írni, és nagyon kikívánkozott belőlem.
A többi..az megmarad nekem, bennem, meg a felejtésnek.
Sokszor azt érzem már nem gondolkodom témákon, nem nézem a fényképezős szememmel a világot...pedig olyan jó néha rögzíteni.Támpontokat adni az emlékezés fonalához, és támpontokat a továbbgördülés lehetőségéhez.Még hosszú utat kell bejárnom ahhoz, hogy megtaláljam a vágyott azonosságot a belső Ápridinkával, aki évekre bezárkózott és mást csinált, vagy semmit éppenséggel, csak keresni ne kelljen.Ilyenkor döbbenek rá, hogy jobban használhattam volna az időt,take your time, hurry up, ugyebár.
Késő bánat, mintha a felnőtt életemben olyan gyorsan rohanna az idő, amit a gyermekek gyarapodásával mérek, nőnek, okosodnak.Szépülnek, naná.
Én meg öregszem kívánkozna ide, és igaz is, öregszem, persze, de most mintha lassan visszaért volna belém a 16 esztendős vágy arra , hogy megismerjek felfedezzek, megéljek.Ettől nyilván nem lettem 16 éves.Ámbár mindenki annyi éves ahánynak érzi magát...
Biztos aki emberekkel fogalakozik, azt mondaná,egy hosszú GYES-után ez tök normális.
Éld a világod,nézz szét, és láss is ne csak nézz..(üzenet magamnak.)

Amúgy beköszöntött a bárányhimlő nálunk, csupa csupa pötty mindenki:)

Ajánlók

Először is ajánlom , hogy látogassatok el a Talentométer oldalra, ahol feltörekvő magyar zenekarokat lehet meghallgatni.Nagyon szuperek vannak, öröm volt belehallgatni , hogy mennyi sok új igényes fiatal stb.
..hogy nem csak azt lehetne, kellene hallgatni ami folyton folyvást a csapból is...
www.talentometer.hu/nevezettek/senkifoeldje
Persze nem minden hátsó szándék nélkül írtam ezt , szavazzatok a Senkiföldjére..!:)

A másik dolog nem ennyire hát..reklámcélú, egy nagyon szép babavarrós blogra bukkantam, akit érdekel a téma:
http://carolineenco.blogspot.com /

A harmadik pedig visszaröpít a múltba:
http://fortepan.hu