ahogy öregszem és közeledek ahhoz a bizonyos harminchoz, egyre jobban érzem hogy a világ nem rossz vagy jó , csak válasz és reakció arra amit én elrontok, elnézek, halogatok és elbénázok.
ahogy a tükörben szemlélem az arcom egyre többet fedezek fel benne anyám arcából, a párom arcából, a gyerekeim arcából,azoknak az arcából akik körülvesznekés egyre kevesebbet a sajátomból.
jó lene megállni, és visszanézni az eddigieket mint egy videót, jajj, tele lenne ciki, szégyellnivaló momentumokkal, sokkal inkább mint dícsőséges percekkel, és nyugodt mosolyokkal.jól megérdemelt ölelésekkel.
van amit tudnék másképp.
van amit nem.
van amit szeretnék ...
és van amit nem szeretnék másképp csinálni.
1 megjegyzés:
Mert EMBER vagy. Azon belül pedig a kihalóban lévő, egymástól is sokszor elszigetelt tagokból álló csoport egyik példánya, ún. EGYÉNISÉG. Ember, aki lát!
Megjegyzés küldése