Jól tudom ostobaságnak tűnik, de mégis úgy döntöttem megtartom ezt az icipici házat, ahol icipici lányka voltam.
Mostmár nagylányként úgy vélem az embernek kell legyen valami emléke, valami sajátja valami alapja, kell és kész.
Mégis ebből a távolságból nagyon nagy teher, mint anyagilag mint érzelmileg.
A képek magukért beszélnek, kinek nem kéne az icipici ház????
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése