Ilyen az élet

Nem minden nap van az embernek szuperkreatív kedve, sőt olykor alig várom hogy elüsse az óra a nyolcat és elkezdődjön az esti fürdés lefekvés szertartás, ami során kilenc fél tízre kitör a nyugalom a házban.Nem is kitör, elomlik a nyugalom , begyűrüzik a függönyök ráncaiba, a félig nyitva hagyott ajtókon a sötét szobákba, csak három szoba van de mindegy, áramlik mint ez a bejegyzés, és mindjárt felélénkül a kreativitás bennem, és be szeretném fejezni a félig megírt levelekt, az elharapott mondatokat, a kézimunkát ami két hete készül Karácsonyra, a levest amiből csak a rántás hiányzik, és persze mindig itt ragadok a monitor előtt.